Iskolánk története

FEKETE ÁRPÁD

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története IV.

Kulcsszavak:

S. Illyés Lajos iskola; oktatáspolitika; 1-es számú általános iskola,

1-10 osztályos iskola

Az 1984-85-ös tanévben így alakultak az osztály- és tanulólétszámok: I. A-B: 74,

II. A-B: 81, III. A-B: 76, IV. A-B: 67, V. A-B: 76, VI. A-B: 72, VII. A-B: 77, VIII. A-B:

41, IX. A-B: 37, X. - 37. I-VIII: 564, IX-X: 74. Összesen: 638. Ha megfigyeljük a IX.

A-B és X. osztály létszámát mindenikben 37-37 tanuló van és mégis csak a IX-ben

engedélyezték a párhuzamos osztályokat. Iskolánk történetében a 638-as létszám

jelentette az eddigi rekordot. Ezt csak az 1987-88-as tanév osztálylétszáma haladta

meg. Akkor is 17 osztály létezett.

Az 1985-86-os tanévben újból nem indul IX. osztály. Városunkból és a környező

falvakból a tanulók inkább az elméleti, a szaklíceumi és a szakiskolai oktatás felé

orientálódtak, ahol a tizedik osztály elvégzése után is biztosítottabb a továbbtanulási

és szakképesítési lehetőség. Ezt bizonyítja, hogy iskolánkban már csak kétszer,

egy év kimaradással indult IX. osztály. Ebben a tanévben a X. osztály kivételével

mindenik párhuzamos, két-két osztály létezik a következő tanuló létszámokkal: I.

- 73, II. - 72, III. - 83, IV. - 74, V. - 65, VI. - 75, VII. - 71, VIII. - 77, X. – 33. Összesen

I-VIII. - 590, X. - 33, I-VIII. és X. 623.

Az 1986-87-es tanévben is a IX. osztály kivételével mindenik párhuzamos. Osztálylétszámok:

I. - 72, II. - 76, III. - 71, VI. - 85, V. - 75, VI. - 64, VII. - 75, VIII. - 71,

IX. - 45, összesen I-VIII. - 589, IX. - 45, I-IX. - 634. Ilyen nagy létszámú osztál�-

lyal nehéz volt dolgozni. Az iskola történetének oktatásra vonatkozó eddigi adatai

közléséért a legfontosabb forrásanyagomra, az Iskolai Évkönyvre támaszkodtam,

azonban a dokumentum betelt a továbbiakban az osztálynaplókat, az anyakönyveket

és a jelenléti naplókat használtam az anyaggyűjtéshez.

1

Az 1987-88-as tanév adatainak közlésével azt szeretném igazolni, hogy a nagy

létszámú osztályok mennyire gátolták az oktatás előrehaladását. Az iskola történetében

ebben a tanévben volt a legtöbb osztályismétlő, a legtöbb kimaradt és eltávozott,

szám szerint 9. Megfigyelhető, hogy az osztályok mindenikében 40 vagy

annál több tanuló volt. Az osztálylétszámok szerint a 17 osztály helyett, ha 25-ös

átlaglétszámokkal számolunk, több párhuzamos osztály is alakulhatott volna. Íme,

az osztálylétszámok: I. A: 37, I. B: 37, II. A: 36, II. B: 36, III. A-B: 39, IV. A-B: 36,

V. A-B: 43, VI. A: 37, VI. B: 39, VII. A: 34, VII. A: 31, VIII. b: 37, VIII. - 37 X. -

41, Összesen: 597, X. 46, I-X. - 643. Ma különösen elgondolkodtató hogy lehetett

ennyi tanulót 17 osztályba begyömöszölni. Ha a fenti átlagos 25-ös létszámmal

számolnánk 22 osztálynak kellett volna léteznie ebben a tanévben. De hát mindig

fontosabb volt az államkasszát óvni, mint az oktatásra áldozni. Az 1988-89-es

tanév se hozott kedvezményt a nagy létszámú osztályok kettéosztásának lehetőségében.

Domokos Johanna fiatalon kinevezett tanítónő két tanulóval több, 39 elsőssel

kezdte a tanévet, mint Nyulas Judit az előző évben. Osztálylétszámok ebben

a tanévben: I. A-B: 77, II. A-B: 72, III. A-B: 68, IV. A-B: 78, V. A-B: 72, VI. A-B:

85, VII. A-B: 76, VIII. A-B: 65, IX. - 37. Összesen: I-VIII. - 593. XI. - 37. Ha a

megengedett 25-ös létszámmal lehetett volna dolgozni 25 osztálynak kellett volna

működnie ebben a tanévben, de csak 17 volt az engedélyezett. Ebben a tanévben

érdekesnek tartom elemezni a számok tükrében a tanulókra vonatkozó adatokat,

amelyek az oktatásban bekövetkezett válságra utalnak: a tanév folyamán iskolánkba

jött 14, elment 14, javító vizsgára utasított 32, valamint 7 tanuló ismétlő maradt.

Ez negatív rekord az iskola történetében. A IX. osztályra vonatkozó adatok

a legszembetűnőbbek, amelyekből arra következtethetünk, hogy a szülők keresik

gyermekeik számára a biztonságos jövőt, a továbbtanulási lehetőséget. 5 tanuló

jött, 6 elment, 1 ismétlő maradt a tanévben.

Az 1989-90-es tanév is ugyanúgy indult, mint az eddigiek. Nagy létszámú osztályokkal

kezdtünk. Érdekes megfigyelni, hogy a legkisebb létszámú osztály a II.

A. volt 34 tanulóval, melynek tanítónője Szenkovics Mária román-magyar szakos

tanárnő volt. Az I. A-B, II. B, III. A., IV. B., osztályok egyaránt 35-35 tanulóval az

V. A. és a X. 36-al, a III. B., IV. A., VI. A., és VIII. A. 37-el, a VIII. B. 38-al, az V. B.,

VI. B., VII. A. 39 tanulóval indult. A tanulók összlétszáma 625 volt. A legrövidebb

tanévben mindössze 1 tanuló maradt ismétlő. A megrendezett cirkusznak titulálható

forradalom miatt a második évharmad egy hónapos késéssel kezdődött.

2

Az 1983-84-es tanévtől látványosan folyatódik az őrségváltás a tanügyi testületben,

melyet végig követhetünk, ezúttal egyelőre csak 1989-90-es tanévig. Mind a

tanítók, mind a tanárok, akár az oktatómesterek névsorában, összetételében változások

történtek. A régieket áthelyezéssel, kinevezéssel vagy megbízott óraadó

tanerőkkel sikerült pótolni, helyettesíteni. Az I. B osztályt Domokos Ilona, a IV. At

Márton Erzsébet, a gyakorlatot Katona György és Domokos Attila, a földrajzot a

VIII.-ban Kuti Ilona, a testnevelést az V. A-ban Kacsó Rozália tanítja, Sebe Zoltán

a matematikát a VIII. B-ben és C-ben. A fizikát, az anyagismeretet, a technológiát,

a mechanikát, a szilárdságtant, a géptant a IX.-ben oktatja, Nagy Erzsébet a

8

Forrás A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története 9

magyart, a kémiát, a földrajzot, a testnevelést és a politikai ismereteket tanítja. A

következő tanévektől is új nevek jelennek meg a tanerők névsorában: Szász Ildikó,

Gub Rozália, Kacsó Magdolna, Péterfi Károly, Orbán Sándor, Gulyás Ildikó,

Gulácsi Ida, Hârsan Monica, Kopacz Enikő Zsuzsánna, Zsombori Melinda, Geréb

Éva, Nyulas Judith, Márton Katalin, Nagy Klára, Mihály Blanka, Mátyus Melinda,

Fazakas Ilona, Ivácson Anna, akik rövidebb- vagy hosszabb ideig tanítottak iskolánkban.

Iskolánk történetében az 1989-90-es tanévvel befejeződött egy közel két évtizedes

időszak, többé nem tíz, hanem csak újból VIII. osztályos Általános Iskola lett

a neve. Értékelve a IX-X osztályokban folyó oktató- nevelő tevékenységet, arra a

következtetésre juthatunk, hogy az alap gyakorlati- és elméleti tantárgyakat tanító

tanerők, Bodó Lajos, Sebe Zoltán és Orbán Sándor- annak ellenére, hogy katedráik

mozaikszerűen 5-6 tantárgyból tevődtek össze, nehéz, de elismerésre méltó

munkát végeztek, megfelelő szakmai- gyakorlati felkészültséget biztosítottak tanulóiknak,

tanoncaiknak, inasaiknak.

Az 1989-90-es tanév befejezésével arra gondoltunk, hogy véget ért egy, az oktatásban

megújhodásra váró, eddig nem minden igényt teljesítő „világ”. Nem

egészen így történt. Csak a szépre emlékezve a folytatásban a hátramaradt 22 év

oktató-nevelő tevékenysége következik, amelyben főleg az intézmény eredményes

munkája kerül értékelésre, terítékre. Nem hagyhatom figyelmen kívül azonban

a „nemzet napszámosainak” panaszát, azt hogy a következő 22 esztendőben se

élhetnek felszabadultan, mert ebben a több mint két évtizedes időszakban sem

történt különös, szinte semmilyen tartalmi, esetleg csak strukturális változás. A

tanügyi testület ma a szinte elviselhetetlen, megoldatlan, bürokratikus melléktevékenységre,

a rengeteg irodai papírmunkára panaszkodik, de még ennél is siralmasabbnak

véli, az ún. felvilágosult, a számítógép-függő tanulók viselkedésére

vonatkozó „magánszabályok”, az iskolai rendszabályzatban létező paragrafusok

fegyelemre vonatkozó előírásainak be nem tartását, elviselését, elkönyvelését. A

hőn várt változás egyelőre csak az osztályok kötelező létszámának csökkentési

lehetőségében jelentkezett, ugyanis 25 tanulóval is lehetett osztályt indítani. Így

mindössze a II. A. és B. osztályokban volt 34-34 tanuló. Megfigyelhető, hogy a 3

harmadik osztály 68 tanulóval, A-B-C osztályokban is működhettek.

Az 1990-91-es tanév osztálylétszámai: I. A: 25, B: 26, II. A-B: 34, III. - 24, B:

26, C - 18, IV. A: 26, B: 25, C: 25, V. A-B-C: 25, VI. A-B-C: 25, VII. A-B-C: 27,

VIII. A-B-C: 26, a 622 tanuló 22 osztályban járt. Érdekes összehasonlítani ezeket

a számokat az 1983-84-es tanév osztály- és tanuló létszámaival. Akkor 627 tanuló

16 osztályban tanult. Ebben a tanévben 632 tanuló, 22 osztályban tanult. Ebben

a tanévben 10 új tanerő érkezését köszönthette a tanügyi testület: Szabó Izabella,

Pataki Katalin, Kádár Ágnes, Hajdu Imre, Józsa Ágnes, Kovács Rozália, Kacsó Rozália,

Szenkovics Mária, Török Imre, Kacsó Magdolna.

Az 1991-92-es tanév 21 osztállyal indult. a tanulók hárombetűs jelzésű osztályokban

a IV.- től a VIII.- ig, míg az I-III. csak párhuzamos A-B-vel jelzett osztályokban

tanul. Osztálylétszámok: I. A-B: 56, II. A-B: 56, III. A-B: 64, IV. A-B-C: 67,

V. A-B-C: 82, VI. A-B-C: 75, VII. A-B-C: 71, VIII. A-B-C: 75, I-IV. - 243, V-VIII.

- 303, I-VIII. - 546. Az osztálylétszámokban eléggé látványos, az előző tanévhez

viszonyított csökkenés (86 tanuló). Ebben a tanévben egy új tanérő érkezett, a

földrajzszakos Pilbák Enikő Ildikó.

Az előző évben bekövetkezett változás rossz hatással volt a tanulók mozgáslehetőségére

és a tanulás iránti motiválásukra. Elment 7 tanuló, jött 3, kimaradt 4,

ismétlő 7. A tanulók „szabadelvűsége” a nem tanulásban, a pontatlanabb óralátogatásban,

az iskolából való kimaradásokban, a fegyelem meglazulásában és az

egyenruhának való hadüzenetben nyilvánult meg.

Az 1992-93-as tanévben folytatódott az osztályok számának csökkenése 21-ről

19-re. A szülők munkahelyének növekvő gondjaival az ideiglenes vagy végleges

külföldre távozásával összefüggésben 12 tanuló távozott iskolánkból. Az ismétlő

tanulók száma 7-ről 6-ra csökkent az előző évhez viszonyítva. A javítóvizsgára

maradt 34 tanuló csak rontja a tanévi statisztikát. Osztálylétszámok: I. A-B: 56, II.

A-B: 54, III. A-B: 57, IV. A-B: 67, V. A-B: 70, VI. A-B-C: 71, VII. A-B-C: 73, VIII.

A-B-C: 68. Összesen: I-IV. - 234, V-VIII. - 282, I-VIII - 516. A tantestületet új nevek

egészítik ki: Geréb Éva, Németh Éva, Török Imre és Szilágyi Csaba.

Az 1993-94-es tanévben tovább folytatódik a tanulók létszámának és ebből következően

az osztályok számának csökkenése is. A múlt évhez viszonyítva egy osztállyal

és harminc tanulóval kevesebben jártak iskolába. A 18 osztályba 486 tanuló

tanult, a következő megoszlásban: I-IV. - 213, az V-VIII. - 273, összesen 486. Az I.

osztályt Dan Éva, a vallást Antal Sándor és Rózsa Gáspár tanítják, katedra kiegészítésként

a biológiát pedig Márton Enikő. A tanév folyamán 11 tanuló távozott.

Ebben a tanévben kerül sor az új igazgatónő kinevezésére, Kovács Rozália személyében.

Az 1994-95-ös tanévben már csak a nyolcadikok működnek három osztállyal.

Érdekesnek vélem, hogy a tanév folyamán a 17 osztályból mindössze egy új tanuló

érkezett, de 7 távozott más iskolába. Aránylag magas a pótvizsgázók száma: 38,

ismétlő azonban csak 3. Új nevek jelennek meg a tanügyi testületben. A valláserkölcsi

nevelést Mihály József és Sebesi Ildikó végzi, biológiát és földrajzot Bakó

Csongor tanít, a gyakorlatot és a német nyelvet pedig Mándoki Márta oktatja. Új

tanítónő Sebe Ágnes, iskolánk egykori tanulója a II. A. osztályt tanítja. Osztálylétszámok:

I. A-B: 52, II. A-B: 50, III. A-B: 52, IV. - 51, megfigyelhető, hogy ennyire

arányosak soha sem voltak az osztálylétszámok, mint ebben a tanévben a I-IV.

osztályban. V. A-B: 57, VI. A-B: 62, VII. A-B: 63, VIII. A-B-C: 67. A csökkenő tendencia

tovább tart. A múlt évhez képest 32 tanulóval van kevesebb iskolánkban.

10

Forrás A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története 11

Az 1995-96-os tanévben csökkent a tanulók mozgására, eltávozására vonatkozó

számadatok mutatója. Mindössze három tanuló jött és ugyanannyi távozott.

Érdekes azonban, hogy a javítóvizsgás tanulók száma az utóbbi időben majdnem

azonos. Ebben a tanévben is akárcsak a következőben 35, viszont 11-re nőtt az

ismétlők száma. Mindenik osztály párhuzamos. Csak két osztály működik 30-as

létszám fölött a VIII. A. és VIII. B. Osztálylétszámok: I. A-B: 50, II. A-B: 58, III.

A-B: 48, IV. A-B: 52, V. A-B: 49, VI. A-B: 53, VII. A-B: 62, VIII. A-B: 62, összesen:

I-IV. - 208, V-VIII. - 226, I-VIII. - 434 Ebben a tanévben a fizikát Laczkó Katalin,

a kémiát Józsa András, míg a földrajzot Nagy József Elek tanítja.

Az 1996-97-es tanévben egyetlen tanuló se érkezett más iskolából, azonban 7

távozott, viszont a javítóvizsgázók száma ugyanannyi (35). Különös, hogy 59 tanulóval

engedélyezik három első osztály indulását, melyeket Szabó Izabella, Kovács

Mária Magdolna és Gub Rozália tanítanak. A református tanulók valláserkölcsi

nevelését Baczoni Sándor lelkész végzi, a gyakorlatot Fekete Barnabás, a földrajzot

Gáll Botond, míg a vegytant Márton Enikő tanítják. Osztálylétszámok: I. A-B-C:

59, II. A-B: 49, III. A-B: 55, IV. A-B: 48, V. A-B: 51, VI. AB: 49, VII. A-B: 53, VIII.

A-B: 59. Összesen: I-IV. - 211, V-VIII. - 212, I-VIII. – 423.

Az 1997-98-as tanévben folytatódik a tanulólétszámok látványos csökkenése. A

17 osztályban mindössze 402 tanuló tanul a következő osztálylétszámokkal: I. AB:

45, II. A-B-C: 58, III. A-B: 46, IV. A-B: 54, V. A-B: 50, VI. A-B: 49, VII. A-B: 46,

VIII. A-B: 54, összesen: I-IV. - 203, V-VIII. - 199, I-VIII. - 402. Ebben a tanévben

a katolikus hitoktatást Jánosi Gellért végzi, a fizika és kémia katedrára Megyes

Kármen nyer kinevezést.

Az 1998-99-es tanév statisztikai adataiból kitűnik, hogy az iskola történetében

talán ebben az évben volt a legkevesebb a létszámváltozás, mindössze két tanuló

jött és csak egy távozott, a javítóvizsgára maradt tanulók száma is csökkent az

előző közel 40-ről 19-re, ismétlő is maradt, két első osztályos. Az év elején beírt

tanulók száma így alig változott. A tanévet két félévre osztották. Feltűnt, hogy a

III. C. osztályban mindössze 14 tanuló van. Osztálylétszámok: I. A-B: 50, II. A-B:

45, III. A-B-C: 56, IV. A-B: 45, V.A-B: 58, VI. A-B: 48, VII. A-B: 49, VIII. A-B: 46,

összesen: I-IV. - 196, V-VIII. - 201, I-VIII. – 397. Katedra kiegészítésként Németh

János biológiát, Márton Béla magyart tanít. A fizika-kémia katedrára Arros Enikőt

nevezik ki.

Az ezredforduló utolsó tanévére, az 1999-2000-re új osztálynaplók, a két félévre

nyomtatottak jelennek meg.

3 Ha nem is annyira látványosan, mint az előző tanévekben,

de tovább folytatódik a tanulólétszámok csökkenése. Az I. A-B: 40, II.

A-B: 48, III. A-B: 45, IV. A-B-C: 57, a V. A-B: 48, VI. A-B: 58, VII. A-B: 46, VIII.

A-B: 49 tanuló van beírva, tanévközben 5 tanuló jött és 6 más iskolába távozott.

Összlétszám: I-IV: 190, V-VIII: 201, I-VIII: 391. A III. B osztályt Todor Emese, a

magyar nyelvet Lukács Csaba, Nagy Dénes és Márton Béla tanítják, a református

hitoktatást Kémenes Krisztina végzi, aki végleges kinevezést nyert.

A harmadik évezred első évében a 2000-2001-es tanévben a szovátai 1. számú

Általános Iskolában 31 tanügyi káder tanított 22 tanár és 9 tanító megosztásban.

Az iskola tanulói abban a kiváltságos helyzetben voltak, hogy a Peace Corps szervezet

már harmadik éve lehetőséget biztosít az angol nyelv intenzív tanulására.

Ezt az áldozatos munkát ebben a tanévben Laura Jemini végezte. A tanügyi testületben

az ezredévforduló évében már régebbről is ismert vagy eddig ismeretlen

nevekkel találkozunk: a katolikus valláserkölcsi nevelést Kovács Péter és Kozomos

Lajos végzik, angolt tanít a III. C-ben Magyarósi Réka, informatikát Májai Árpád,

biológiát Antal Éva, magyart Borbély Gyöngyi. Osztálylétszámok: I. A-B: 40, II.

A-B: 38, III. A-B-C: 53, IV. A-B: 43, V. A-B: 54, VI. A-B: 50, VII. A-B: 58, VIII. A-B:

45. Összesen: I-IV. - 174 kilenc osztályban, V-VIII. - 207 nyolc osztályban. I-VIII.

- 381 tanuló 17 osztályban. Ebben a tanévben 35 tanuló részesült ösztöndíjban, a

következő megosztásban: 11 betegségi, 4 társadalmi, 20 alkalmi segély formában.

A 2001-2002-es tanévben az oktató- nevelő tevékenységhez szükséges feltételek

fokozatosan javulnak. Az iskolában tanító tanerők mindegyike szakképesített,

beosztásuknak megfelelő végzettséggel rendelkeznek. 5 tanerő ebben a tanévben

kezdte az oktató-nevelő tevékenységet, 12 véglegesítő, 3 kettes, míg 10 egyes fokozati

vizsgával rendelkezik. Ebben az évben nagyobb lehetőség nyílik tantárgyként

tekinteni a tantervbe és órarendbe is kötelezően besorolni az opcionális-választható

foglalkozásokat, amelynek kiválasztásában meghatározó lehet az oktató adottsága

és a tanuló tehetsége. Így jelennek meg a nagyon változatos skálájú játékos-tehetségfejlesztő

foglalkozások, körök: furulya, néptánc, népdal, ének, természetvédelem,

színház, népi játszóházak, gyermekirodalom, block fleute szórakoztató angol

játékok, sportjátékok, konfliktusmegoldó beszélgetések, szórakoztató matematika.

Ez évben is tovább fokozódik a tanulólétszámok csökkenése, a hiányzások száma

azonban nem. Feltűnt, hogy a VII. B-ben a 944 órából csak 620 igazolt. Ehhez hasonló

az iskola történetében még nem volt. Osztálylétszámok: I. A-B: 42, II. A-B:

36, III. A-B: 36, IV. A-B-C: 53, V. A-B: 45, VI. A-B: 52, VII. A-B: 47, VIII. A-B: 57.

Összesen: I-IV. - 167, V-VIII. - 201, I-VIII. - 368. Az I. A osztályt Adorján Ildikó,

a technológiát és informatikát Májai Árpád, az angol nyelvet meg Bódi Julianna,

Katona Réka és Mester Erzsébet tanították.

A 2002-2003-as tanév iskolánk eddigi történetében azzal az új statisztikai mutatóval

jelentkezett, hogy a 70-es és 80-as évek tanuló létszámainak állandó növekedése

után, ez az év volt a legkisebb eddigi osztálylétszámra vonatkozó arab

számokkal kimutatható adat 345 tanulóval. Osztálylétszámok: I. A-B: 41, II. A-B:

42, III. A-B: 35, IV. A-B: 34, V. A-B: 52, VI. A-B: 44, VII. A-B: 54, VIII. A-B: 43.

Összesen: I-IV: 152, V-VIII: 193, I-VIII: 345. A gyermeklétszám növelésében re

12Forrás

13

ményt jelentettek a Böjthe Csaba által alapított Szent József Gyerekotthon szovátai

egységének lakói. A tanulók beiskolázása a sok eddigi eredményhez hasonlóan ebben

a tanévben is száz százalékos volt. A törzstanerő testület mellett újabb tanítók

és tanárok jövetele frissítette a tanügyi állományt. Ebben a tanévben a következők

tanítottak: Hajdu Imre és Hajdu Ibolya tanítják a párhuzamos I. osztályokat, majd

tovább viszik negyedik osztályig, a II. A-ban Fekete Edit kántortanítónő és Király

Katalin, a III. A-ban Szabó Izabella, a III. B-ben Désy Enikő, a IV. A-ban Kádár

Ágnes, a IV. B-ben Páll Ildikó, tanítanak. Az V. A-tól a VIII. B-ig (mindenik párhuzamos

osztályban) a következők irányították az oktatói-nevelői tevékenységet:

Orbán Mária, Mózes-Szilágyi Katalin, Gáll Botond, Kacsó Rozália, Fekete Edit,

Mester Erzsébet, Szenkovics Mária és László Irma. Az informatikát végleges kinevezéssel

Toós Csaba tanítja, a fizikát pedig Lakatos Mónika. Ebben a tanévben

e sorok írója 49 éves munkakönyvbe beírt szolgálat után ebben az iskolában az

1962-63-as tanévben, egy évig, majd 1967-től 2003-ig, közben 7 évig iskolaigazgatóként,

37 éves szolgálat után nyugállományba vonult, anélkül azonban, hogy

megszakította volna a kapcsolatot az anyaiskolával.

A 2003-2004-es tanévben az eddigiekhez mérten feltűnően nagy volt a tanulók

„vándorlása”, kimaradása, eltávozása. 3 tanuló meghaladva osztálytársai életkorát

a szülők kérésére kimaradt. 5 tanuló más iskolába távozott, viszont 11 jött az iskolánkba.

A tanulók mozgására vonatkozó adatok azonban nem sértették meg az

iskolai szabályzatot. Ezt igazolja az, hogy a hiányzások miatt sem a gyermeksegélyeket,

sem az ösztöndíjakat nem kellett velük szembe megszűntetni, visszavonni.

Ebben a tanévben sikerült optimálisan megvalósítani a tanulók részére a tej- kifli

programot. Az iskola biztonságára a polgári őrség, csendőrség és a szolgálatos tanárok

és tanulók vigyáztak. A tanév végén június 15-én a tanulók összlétszáma

365-re, a múlt évhez viszonyítva a 391-ről 26-al, tehát egy osztálynyival csökkent.

Az iskola vezetősége ebben a tanévben 10 tanulónak az első osztályokból, 16-nak

a II-IV.-ből, 35-nek az V-VIII.-ból biztosítottak iskolai tanfelszerelést. Osztálylétszámok:

I. A-B: 52, II. A-B: 42, III. A-B: 45, IV. A-B: 35, V. A-B: 40, VI. A-B: 51,

VII. A-B: 44, VIII. A-B: 53. Összesen: I-IV. - 174, V-VIII. - 188, I-VIII. - 362. Az I.

A. osztályt új tanítónő Dénes Réka tanítja, az angol nyelvet Edward Eichler, a fizikát

újból Józsa András, a történelmet Szilágyi Zsolt, míg a matematikát Kelemen

János tanítja.

4 Ahogy telik jelenünk és közeledünk bizonytalan jövőnk felé jobban

érdekel a múltunk. Ezért a további adatközlésben századunk második évtizedének

kezdetén inkább csak a számadatok tükrében igyekszem az utolsó évek tanulmányi

eredményeit ismertetni, majd részletesebben fogom elemezni az oktató-nevelő

tevékenységet.

A 2004-2005-ös tanév is hoz változásokat az iskola életében, elsősorban az osztályok

létszámában és a tanerők összetételében, valamint bizonyos tantárgyak órarend

szerinti véglegesítésében. Ebben a tanévben a katolikus hitoktatást Madarász

Attila és Kozomos Lajos végzik, a történelmet pedig címzetes kinevezéssel Dénes

József tanítja, a magyar nyelvet Lőrinczi Kinga és Kovács Katalin oktatják, míg a

román nyelvet a VII. B-ben sok év után az iskolában újra megjelenő Bărbulescu

Sanda tanítja. A tanév folyamán 13 tanuló jött és 4 távozott. Osztály és tanuló létszámok:

I. A-B: 39, II. A-B: 50, III. A-B: 43, IV. A-B: 43, V. A-B: 38, VI. A-B: 38, VII.

A-B: 50, VIII. A-B: 43. Összesen: I-IV. - 175, V-VII. - 169, I-VIII. - 344.

A 2005-2006-os tanévet az iskola történetében névadó esztendőnek tekintjük,

ugyanis 2006. június 15-én ünnepélyes évzárón a szovátai 1. számú Általános Iskola

felvette a Felső-fürdő megalapítójának, Sófalvi Illyés Lajos-nak a nevét. A

névadó ünnepség keretében e sorok írója a következőket mondta:

„Örvendek és

elismerésnek tartom hogy a Szováta 1578-1989 c. könyv megíróinak ihletésére elfogadták

a felettes szervek, kezdve az iskolaigazgatótól a városvezetőkig, beleértve

a megyei szaktestületet is, azt a javaslatunkat, hogy a szovátai Fő út 196/B szám

alatt 1971-ben épült iskola felvegye a fürdőalapító, székesi származású birtokos, Sófalvi

Illyés Lajos nevét. Mint ahogy az életrajzi adataiból kiderült a kitartásaiban

lankadatlan, a töretlen akaraterejű, nagy értéket hagyatékoló, merész vállalkozó

székely megérdemli hogy iskolánk az Ő nevét viselje. Az iskola homlokzatán márványtáblába

vésve S. Illyés Lajos neve fémjelzi a múltat. Értékeinek elismerése jeléül

felteszem a kérdést a jelenlevő ünneplő közösségnek: Mit érne Szováta a Medve-tó

nélkül? Fürdőtelepünk alkonya olyan gyorsan közeledhetne, mint az Alsótelepi Gérafürdőnek,

amelynek emlékét már csak a géravíz és az emlékezés őrzi. In memoriam

Géra-fürdő. In memoriam Veress József. A névadással Illyés Lajos neve az emlékeket,

a múltat idézi. Az Alsó- és Felsőtelep szelleméhez méltó nevet vesz fel az iskola. Az

emléktáblát, mely a múltat idézi látja a Mezőhavas, a Bekecs, a Rostád, a Zoltántető,

s szövegét olvassa a hagyománytisztelő atyafi s a jövőben élő utód… és következtessen,

hogy múltunk volt, jelenünk még van, s a jövőben reménykedünk. A mai

felemelő ünnep alkalmával mint nyugdíjas meghívott és ünnepi beszédet mondó, az

iskolánál 49 éves régiségemből 37 évet eltöltött történelemtanár, elhunyt tanulóinkra

és kollegáinkra kegyelettel emlékezem és az iskolaközösségnek, valamint a mostani

munkájukat becsülettel végző, továbbra is a nemzet napszámosainak tartott, odaadással

dolgozó mentorai előtt tisztelgek.”

5

A tanévzáró és névadó ünnepség hangulatát az esőcseppeket szóró sötét felhő

és a „nem felhőtlen” statisztika bizonyos mértékben negatívan befolyásolta, csak

348 tanulója volt az iskolának, 2 tanuló elment, 6 jött, 18 javítóvizsgára maradt és

5 ismétlő is volt. Ebben a tanévben a következő tanerők tanítottak: Májai Mária

Magdolna, Nagy Anna Melinda, Kádár Ágnes, Dénes Réka, Kovács Katalin Éva,

Páll Ildikó, Hajdu Ibolya, Hajdu Imre, Józsa András, Kacsó Rozália, Mester Erzsébet,

Dénes József, Gáll Botond, Szenkovics Mária, Orbán Mária, Kelemen János,

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

14

Forrás 15

Tőkés Brigitta, Molnár Éva, Kovács Rozália. Osztálylétszámok: I. A-B: 45, II. A-B:

37, III. A-B: 48, IV: A-B: 41, V. A-B: 50, VI. A-B: 38, VII. A-B: 39, VIII. A-B: 50.

Összesen: I-IV: 171, V-VIII: 177, I-VIII: 348.

Az iskola homlokzatára a Bocskay Vince szobrászművész által tervezett, Fülöp

Sándor kőfaragó által kivitelezett, s a Kovács Rozália igazgatónő és Józsa András

közbenjárására rögzített, Balázs Ibolya anyagi támogatásával elkészült, új névvel

ellátott, friss márványtáblájú intézmény várta a 2006-2007-es tanévben a tanulókat.

Az egykori fürdőtelepi I-IV. osztályos elemi, később hét és nyolc, majd tíz

osztályos 1. Számú Általános Iskola nevét felvevő intézmény utódai ma büszkén

viselik az S. Illyés Lajos nevével fémjelzett iskolanevet. Ebben a tanévben az iskolából

egyetlen tanuló sem távozott, javítóvizsgára is mindössze kilencen maradtak,

melyből szeptemberben hárman nem léphettek magasabb osztályba. A tanügyi

testületben is, mint az utóbbi évek mindenikében történtek változások. A III. B.

osztályt Bíró Éva Katalin, a román nyelvet Balogh Annamária, a történelmet Nagy

Sándor tanították. Állandósult a párhuzamos osztályok száma. Minden évben ezután

16 osztály létezett. Az osztálylétszámok a következőképpen alakultak: I. A-B:

43, II. A-B: 46, III. A-B: 37, IV. A-B: 48, V. A-B: 43, VI. A-B: 45, VII. A-B: 37, VIII.

A-B: 39. Összesen: I-IV: 174, V-VIII: 164, I-VIII: 338.

A 2007-2008-as tanévben iskolánkból nem távozott el egyetlen tanuló sem, haton

azonban érkeztek, és a 15 javítóvizsgára utasított tanulóból kettő ismétlő maradt.

Kertész Ildikó személyében új névvel találkozunk, aki az I. osztályt, Bartha

Zsolt Gábor a testnevelést tanítja, a vallásórákat Joó Szilárd tartja, a történelmet

Hadnagy Kinga, a technológiai ismereteket pedig Németh Balázs oktatja. Tanulólétszámok

osztályonként: I. A-B: 46, II. A-B: 45, III. A-B: 46, IV. A-B: 34, V. A-B:

48, VI. A-B: 43, VII. A-B: 45, VIII. A-B: 37. Összesen: I-IV: 168, V-VIII: 173, IVIII:

339.

A 2008-2009-es tanév a már megszokott két-két párhuzamos osztállyal, azaz tizenhattal

indult. Annak ellenére, hogy 15-en pótvizsgáztak, egyetlen tanulónak

sem kellett osztályt ismételnie. A tanév folyamán 3 tanuló távozott. A tantestületben

azonban történtek változások, 4 tanár érkezett: Szávuj Zsuzsanna angolt,

Ráduly Zoltán történelmet, Cseresznyés Eszter technológiai ismeretet, Dan Mihaela

pedig románt tanított. Visszatért a magyar nyelv katedrára Szilágyi-Mózes Katalin.

Osztálylétszámok: I. A-B: 50, II. A-B: 41, III. A-B: 45, IV. A-B: 46, V. A-B: 37,

VI. A-B: 49, VII. A-B: 45, VIII. A-B: 41. Összesen: I-IV: 182, V-VIII: 172, I-VIII:

354. A statisztikai adatok bizonysága szerint nőtt a tanulólétszám tizenöttel.

A 2009-2010-es tanév statisztikai adataiból pozitív következtetésként értékelhető,

hogy a tanév folyamán csak egy tanuló távozott és kettő érkezett, tíz pótvizsgázott

és csak egy maradt ismétlő. A tanügyi testületben azonban tovább folytatódik

a régebbiek távozása és újak érkezése. Az V-VIII. osztályokban tanító új tanárok

száma: 6. Az angol nyelvet tanítja Bódi Juliannán kívül Ördögh Ildikó, informatikát

Fazakas Péter, a román nyelvet Székely Mária és Simedru Cristinel, a történelmet

Mezei Lehel, a magyar nyelvet pedig Bartha Dalma. Osztálylétszámok: I. A-B:

44, II. A-B: 50, III. A-B: 38, IV. A-B: 43, V. A-B: 48, VI. A-B: 37, VII. A-B: 44, VIII.

A-B: 45. Összesen: I-IV. - 175, V-VIII. - 174, I-VIII. - 349.

A 2010-2011-es tanévvel a jelenlegi előtt az utolsóhoz érkeztünk. Akkor, amikor

a mostani S. Illyés Lajos 8 osztályos általános iskola épületének elődjében a

Kis-Küküllő vármegyei főispán és a székelyföldi kormánybiztos Sándor János által

helyi kőművesek és ácsok elmúlt századunk elején épített villája 1956-ban oktatási

intézménnyé vált, senki se merte volna azt álmodni, hogy az akkori anyaiskola

utódja háromnegyed emberöltő év után felveheti a Felsőfürdőt alapító székely

ember nevét, hisz a nehéz kommunista éveket átélt hagyománytisztelet nélküli

rendszer erre nem adott volna lehetőséget. Tisztelegnünk kell e kultúrsikernek,

nagy vívmánynak elkönyvelnünk a lehetőséget. Nemcsak az új névnek, hanem a

tanulmányi sikereknek is örvendhetünk. Nézzük azonban az utolsó előtti tanév

statisztikai adatait az osztálylétszámokra és tanulmányi eredményekre vonatkozóan:

I. A-B: 46, II. A-B: 45, III. A-B: 47, IV. A-B: 38, V. A-B: 50, VI. A-B: 46,

VII. A-B: 38, VIII. A-B: 41. Összesen: I-IV. - 176, V-VIII. - 175, I-VIII. - 351. A

tanulólétszám az előző évéhez viszonyítva kettővel gyarapodott: négy tanuló jött,

kettő eltávozott, egy elhunyt, kettő pedig kimaradt, kettő osztályismétlő maradt.

Az a valóság, hogy az utolsó év statisztikai adatai nem hízelgőek, ennek ellenére

állítom, hogy iskolánk múltjának öt és fél évtizedes plusz egy éves története során

nevelőközösségünk szinte minden tagja a Bibliából eredő igét közérthető értelmezésben

magáévá tette és életpályája során tanulóik érdekében megvalósította, szolgálta,

gyakorlatba ültette: aki ősszel vagy tavasszal jól vetett, az a nyár és kora ősz

folyamán jól is arat. A 2010-2011-12-es tanév tanerői az immár egyesített S. Illyés

Lajos Iskolaközpontban a következők: Hajdu Imre, Hajdu Ibolya, Kovács Katalin,

Kozomos Lajos, Májai Mária Magdolna, Király Katalin, Szitás Ágnes, Szopos

Enikő, Nagy Kinga Margit, Páll Ildikó, Bódi Julianna, Toós Csaba, Szilágyi-Mózes

Katalin, Fülöp Krisztina, Kacsó Rozália, Székely Mária, Gáll Botond, Kelemen János,

Németh Erzsébet, Simedru Cristinel, Antal Noémi, Csatlós Csilla Edith, Angi

Noémi, Kiss Ibolya Enikő, Galambfalvi Orsolya, Szitás Lukács Izabella, Weisz

Cristian, László Kármen, Nyíri Enikő, Szilágyi Zsolt, Bartha Zsolt Gábor, Bartha

Dalma, Bocskay Vince, Antal Noémi, Kacsó László, Kovács Rozália igazgató és

Bodó Lajos aligazgató.

6

Jegyzetek

1. Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola Irattára (továbbiakban: SILÁIL):

Cartea Şcolii 1986-87.

2. Az 1987-88-as tanévtől 2001-es tanévig csak az Osztálynaplók álltak rendelkezésemre.

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

16

Forrás 17

3. SILÁIL:

Catalogul Claselor I-VIII. pe anul școlar 1999-2011.

4. A 2000-2001-es tanévtől a 2003-2004-ig az Osztálynaplókon kívül nagy segítségemre voltak

Kovács Rozália igazgatónő jelentései a tanévekről.

5. Az iskola névadó ünnepségén Fekete Árpád nyugalmazott történelemtanár elhangzott beszéde

2006. június 15-én. Megjegyzem, hogy az iskola, a Felső Fürdőtelep főalapítójának nevét az S. Illyés

Lajos elnevezést jó lenne teljességében használni, nem csak S-el jelölni a mindennapi közbeszédben.

Jegyezze meg mindenki, hogy a tanintézmény neve: Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola, Szováta.

6. SILÁIL:

Tabel Nominal al Cadrelor Didactice a „Școlii Generale S. Illyés Lajos” Sovata.

Forrás

FEKETE ÁRPÁD

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

III.

Kulcsszavak:

S. Illyés Lajos iskola; oktatáspolitika; 1-es számú általános iskola,

1-10 osztályos iskola

A

Sóvidék Kulturális Folyóirat III. évfolyama első számában (2011. május) a 2006.

június 15-én a Sófalvi Illyés Lajos nevét felvevő általános iskola elődjéről, az 1956-

ban létesített fürdőtelepi, először I-IV. osztályos elemi, majd I-VIII. osztályos általános

iskola történetéről közöltem hat oldal terjedelmű írást, majd a fenti folyóirat

második számában az új iskola, 1970-71-es években történt felépítéséről, az oktató

nevelő intézmény berendezéséről, környezetének rendbetételéről s az épület

és mellékhelyiségeinek későbbi, ésszerűen történt átalakításairól, kibővítéséről

publikáltam hét oldalas tanulmányt. E folyóirat hasábjain soraim folytatásában az

iskolában megvalósult legfontosabb értékről, az oktató-nevelő tevékenységről, az

55 év sikereiről, eredményiről igyekszem összefoglalót adni, persze nem a teljesség

igényével.

Az 55 év minden szeptemberének közepén megszólaló csengő hangja komoly,

magasztos munkára hívja az iskolánk létszámban állandóan gyarapodó népes

közösségét. Úgy a tantestület, mint a kisegítő személyzet minden feltételt megteremtett

a tanulóknak ahhoz, hogy „…

bátran ostromolhassák a tudomány csakis

szorgalommal bevehető várát

”1. Az adatok pontosságának hitelességéért az olvasó

követheti a végjegyzeteket, melyek az eredeti dokumentumokban az iskola irattárában

mind megtalálhatóak, közülük a legfontosabbakat, a mindenkori osztálynaplókat

is felhasználtam, melyeket minden évjáratra vonatkozóan átnéztem,

akárcsak az anyakönyveket, áttanulmányoztam az 55 éves oktatástörténet összes

naplóit és a 16 kötetnyi anyakönyvet.

2 Az új iskolaépület felavatásakor az igazgató

tanévmegnyitó beszéde így hangzott: „

Szélvészként elrepültek a vakáció gondtalan

napjai. Ezer meg ezer csengő különböző hangja az új iskolai év kezdetét hirdeti. Négy

millió egyenruhás gyermeket szólít ma magához, hogy a nyáron átalvó tantermeket

újra tanévi szolgálatra jelentkeztesse, hogy a kimeszelt falak közt az élő tudomány

vára újból élettel telhessen meg. Szeptember 15-én új tanévet kezdünk, abban a szerencsés

helyzetben vagyunk, hogy új iskola kapuit nyithattuk meg az 1971-72-es tan

A

Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

évben. Beindult a munka egyik legszebb tevékenyégi ága a tanulás-tanítás

”3 - hangzottak

el az iskolaigazgató tanévnyitói beszédnek szavai. Az 1971-72-es tanévet

tehát új iskolaépületbe kezdtük.

A fürdőtelepi VIII osztályos általános iskola eddigi 11 tanerőből álló tantestülete

alkotta továbbra is, a most már új épületbe költözött és új nevet, a X osztályos

általános iskola elnevezést felvevő intézmény alaptanerőit. Névsoruk a következő:

Bíró Pál, Demeter Piroska, Fekete Árpád, Fekete Edit, Koszta Márton Berta, Lengyel

Katalin, Lukács Irén, Nemes Aranka, Nemes Sándor, Parajdi Katalin és Simon

Éva.

4 Az élők és elhunytak emlékét sajnálnám ha csak e sorok örökítenék meg.

A kötelező tíz osztályos általános oktatásra való áttéréssel, az osztályok számának

növekedésével és az új szaktantárgyak bevezetésével már az iskola történetének

első évében, vagy áthelyezett, vagy betanító-óraadó tanárokkal - Csiszér Árpád,

Klózer Attila, Kovács Erzsébet, Kupás János, Lánczkor József, Márton Katalin,

Mester Erzsébet, Péter János, Szente Teréz és Török Klára Antónia - 21-re növekedett

a tanerők száma.

5 A régi Alsótelepen a Főút 196/B szám alatt levő új iskolaépületben

X osztályra bővült intézmény. Első évben így alakultak az osztálylétszámok:

I. -2 5, II. - 21, III. - 25, IV. - 28, V. - 24, VI. - 24, VII. - 22, VIII. - 23, IX.

- 44, X. - 20. Az adatok összesítéséből arra következtethetünk, hogy a furdőtelepi 8

osztályos általános iskola tanulóinak számához viszonyítva a létszám 176-ról 256-

ra nőtt, tehát 80 tanulóval gyarapodott a tanulók összlétszáma.

6 Az osztályokat 8

tanterembe helyeztük el. A régi iskola épületét a Sándor János villát, először rövid

időre a fürdővállalat, majd a marosvásárhelyi Építészeti Tröszt szovátai részlege,

később a városi Néptanács, a mai polgármesteri hivatal vette át és feljavította, végül

visszakapták az eredeti tulajdonos leszármazottai. Az iskola vezetősége javasolta

az akkori tanfelügyelő Titea Ioannak, majd Ștefan Bențanak, hogy az épületet

a Maros megyei tanerők továbbképző és nyaraló központjaként kellene megtartani.

Az ötletet jónak tartották, de ehhez azonban a párt és felsőbb állami szervek

támogatására lett volna szükség, ők azonban nem bólintottak rá a javaslatra.

Az 1960-70-es években épült típusiskolákban kötelező volt egy laboratórium és

egy tanműhely léte. A tornatermek hiányoztak az épületrendszer szerkezetéből.

Úgy a laboratóriumok, akárcsak a tanműhelyek létezése a pártfőtitkár felfogását

szolgálták igazolni az akkori „társadalmi követelmények igénye” bizonyítására. Az

előző mondatok alátámasztását, igazolását szolgáló idézet azonban ma is elgondolkoztató:

„

A fiataloknak meg kell érteniük-mondja Nicolae Ceaușescu elvtárs a

Román Kommunista Párt főtitkára, hogy dolgozniuk kell, hozzá kell szokniuk a

gyakorlati munkához, hogy amikor befejezik az iskolát, ne olyan emberek legyenek,

akik mindenfélét tanultak, de még egy tűt sem tudnak a kezükben tartani

.”7

Iskolánkban, ebben a tanévben vezették be az I-IV osztályban is a román nyelv

szaktanár általi oktatását. Ezt a munkát Szente Teréz nagy hozzáértéssel végezte.

Ennek is köszönhetően iskolánk tanulói a felsőbb osztályokban hamarabb megtanulhatták,

vidékünk tanulóihoz viszonyítva az átlagosnál jobban ismerték a román

nyelvet, mint más székely falvakban lakó tanulók. Tanulóink úgy a felvételi

vizsgákon, mint a tantárgyversenyeken bárhol eredményesek voltak. Az új iskolaépületbe

költözés első tanévében az I-VIII. osztályos tanulókból egy kivétellel

mindenki átmenő osztályzatot nyert. Érdekes kimutatást találtam a nyolcadik

osztály naplójában. Az osztályfőnök, Fekete Edit statisztikai adatai a 23 tanuló

továbbtanulását, jövőjét ismertette a következőképpen: 7 tanuló szakiskolában,

1 tanuló pedagógiai, 7 szak- 6 pedig elméleti líceumban, 2 tanuló általános iskolában

folytatta tanulmányait.

8 Nehézséget okozott a nagy létszámú 44 tanulót

magába foglaló IX. osztály egy tanterembe való elhelyezése. Érdekesnek tartom

megjegyezni, hogy a IX. osztályos tanulók 15 tantárgyat tanultak heti 34 órában,

pénteken pedig egész nap, 6 órában ipari ismeret volt az órarendben. A következő

tanévekre vonatkozó statisztikai adatokat az 1987-88-as tanévig a 3 legfontosabb

iskolai iratok, azaz az iskolai évkönyv, az osztálynaplók és az iskolai anyakönyvek

alapján sikerült összegyűjtenem és egyeztetnem, ugyanis a jelzett évtől az összefoglaló

adatokat tartalmazó évkönyv kitöltetlen.

9 Így az osztálynaplók maradtak a

legfontosabb tájékoztatóim.

Az 1972-73-as tanévben jelenik meg az iskola történetében az első párhuzamos

osztály az V. A. és B. beindításával. Az osztálylétszámok fokozatosan növekednek:

I. - 33, II. - 31, III. - 21, IV. - 27, V. – A. és B. - 46, VI. - 24, VII. - 25, VIII. - 23, IX. -

32, X. – 26. Összesen: I-VIII.: 229, IX-X.: 58 és I-X.: 287. A 23 VIII. osztályt végzett

tanulóból az osztályfőnök, Demeter Piroska, kimutatása szerint 8 tanuló elméleti,

3 szaklíceumi, 6 szakiskolai, 1 pedig tanonciskolai képzésben részesült.

10 Ebben a

tanévben nyertek végleges áthelyezést iskolánkba Szente Teréz és Mester Erzsébet,

címzetes kihelyezést pedig Timbus Ioan Dimitru, aki jelentős sportsikereket ért

el itteni pályafutása alatt. Betanító tanerők voltak az előző évben: Török Mihály

földrajzot, Czellecz Mária oroszt, Werner Hugó magyart tanítottak.

Az 1973-74-es tanévben az iskola tanulóinak létszáma meghaladta az eddigi rekordot,

melyek osztályonként így alakultak: I. A-B: 57, II. - 34, III. - 30, IV. - 24, V.

- 34, VI. - A-B: 47, VII. - 21, VIII. - 24, IX. - 21, X. – 19. Összesen: 311. Ez a szám

jelentette az eddigi új rekordot. Eggyel több párhuzamos osztály bővítette az iskola

tanulóinak létszámát az I. A és B osztályok létesítésével. Újabb tanárok érkeztek az

oktató-nevelő tevékenység végzésére: Csortán Márton történelmet és zenét, Werner

Ildikó matematikát, Elekes Béla természetrajzot, Veér Aranka alkotmánytant

és sok más tantárgyat tanított, míg Török Klára Antónia a VIII. osztályban földrajzot

és Gub Jenő biológiát oktatott. Mivel a tanulók létszáma meghaladta a 300-at

fizetett titkárnőt lehetett alkalmazni Kelemen Zsuzsa személyében. Érdekes adatot

találtam az igazgatói feladatokra vonatkozóan, a tanév októbere és áprilisa közötti

időszakban 24 tanerőnél 129 órát látogattam meg.

11

Forrás

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

Az 1974-75-ös tanév tanulólétszámának látványos növekedését befolyásolta a 6

évvel azelőtt megjelent terhesség megszakítását tiltó törvény. Bizonyíték erre, hogy

ebben a tanévben három első osztály indult. Az I. A-B-C osztályokban 94 tanuló,

a II. A-B-ben 59, a III-ban 33, a IV-ben 33, az V-ben 31, a VI-ban 34, A VII. AB-

ben 47, a VIII-ban 21 míg a IX. A-B-C-ben 89, a X-ben 15 tanuló tanult. A IX.

és X. osztályt ettől a tanévtől I. és II. évnek nevezik. Figyelemre méltó, hogy az I.

évben három osztály, A. B. C. indult fafeldolgozó, mechanika és építészeti szakokkal.

Az I-X. osztályokban összesen 456 tanuló volt. Könnyű kiszámítani, hogy

az iskola rendeltetése szerinti 8 tanteremben, 1 laboratóriumban és 1 műhelyben

milyen nehéz volt betuszkolni a többszörösre nőtt létszámú osztályokat. Nem volt

más megoldás, mint az V-VIII. osztályos tanulókat délutáni oktatásra áttenni. Valamelyest

segített a nehézségek megoldásában az új iskolaműhely felépítése, amely

az asztalos- és lakatosműhelyével 40 tanulót foglalkoztatott egy időben. Ebben a

tanévben alakítottuk át az épületben lévő régi asztalosműhelyt tornateremmé. Az

I. A. asztalosmesterséget oktató évfolyamban először jelenik meg az első román

osztály 11 tanulóval, mely két évig, a II. évfolyam elvégzéséig működött iskolánkban.

Az osztálylétszámok ilyen arányú növekedésével természetes volt a tanerők

létszámának gyarapodása. Czellecz Mária és Bíró Pál az I. B. és C. osztályban tanítanak

végzettségüknek megfelelően, Mátyás Endre matematikát tanít a VII. Bben,

László Irma ettől a tanévtől igazgatóként számtant tanít az V. osztályokban,

Molnár Éva magyar szakos tanárnő címzetes tanerőként áthelyezést nyert, a rajzot

Bocskay Vince szobrászművész, az orosz nyelvet pedig Kovács Eszter oktatja, míg

az egyetlen román osztályban az állam nyelvét Bărbulescu Sanda, a franciát Horia

Zoia, az ökológiát Radu Florescu, a technológiát Buda Teodor és Bica Mihail, a

gyakorlatot Kósa István tanította. Az utóbbi tantárgy oktatására ebben a tanévben

nyert végleges áthelyezést Kiss Károly asztalosmester.

Az 1975-76-os tanév statisztikájából kitűnik, hogy a párhuzamos osztályok száma

először haladja meg, 6-4 arányban az egy rendbéli osztályokét. Íme, az osztálylétszámok:

I. A-B: 75, II. A-B-C: 92, III. A-B: 58, IV. - 33, V. - 34, VI. - 34, VII.

- 33, VIII. A-B: 46, IX. A-B: 73, X. A-B-C: 62. Összesen: 547. Tíz tanuló végezte

el román nyelven és 132 magyar nyelven a fafeldolgozó és építészeti szakokra

szakosított osztályokat. A technológiát és a szilárdságtant Filip Dionisie mérnök

tanította. Új tanerők jelentek meg az iskolában. Domokos Ilona az I. B osztályt,

Bodó Lajos a VI. osztályban matematikát, Gálfalvi Pál a VIII. osztályokban a gyakorlatot,

az első évfolyamon Bodolai Gyöngyvér a franciát, míg Kovács Erzsébet

a biológiát tanította.

Az 1977-78-as tanév volt az utolsó, amelyben egytől tízig minden osztály létezett.

Változott a tanerők összetétele is. Fekete Erzsébet magyart, Kusztos Piroska zenét,

Mester Ildikó franciát, míg Palkó Ilona és Kovács Gyula gyakorlatot tanítanak.

10

Az 1978-79-es tanévben nem indul kötelező IX. osztály, hat év múlva azonban

újra megjelenik. Osztálylétszámok: I. A-B-C: 86, II. A-B: 61, III. A-B-C: 87, IV.

A-B-C: 87, IV. A-B: 79, V. A-B-C: 96, VI. A-B: 56, VII. - 30, VIII. - 32, X. - 20.

Összesen: 547. Három új tanerő kinevezésével bővült a tantestület. Az I. A osztályt

az Ilyésmezőből áthelyezett Márton Anna, a gyakorlatot Gálfalvi Pál, a románt

Fekete Edittel megosztott katedrával Klózer Ilona tanította. A tanév befejezésével

megkezdődött az iskola újbóli 8 osztályos általánossá válása. A tanév megkezdése

előtt a nyár folyamán elkészült saját erőforrásból a történelem-társadalomtudományi

szaktanterem. Az egész nyári szabadságot igénybe vevő munkát Fekete Árpád

Fekete Edit segítségével végezte. Az egyetemes és román történelmet felvonultató

pannók berámázását és beüvegezését az ILEFOR vezetőjének, Nagy Ferencnek a

segítségével végeztük.

12 A múlt tanévtől kezdődően az iskolai laboratórium hármas

funkciót töltött be, kiegészülve a fizika-kémia jellege mellett biológia szerepkörrel.

13

Érdekes emlékként maradt meg az iskola történetében az emberi szervezetet,

a teljes alakot megjelenítő makett, melyet a tanulók Gizinek kereszteltek.

Az 1979-80-as tanévben figyelemre méltó, hogy a IX. és X. osztályok létezése

nélkül is nőtt a tanulók létszáma. A fenti két évfolyam hiánya pozitív hatással volt

úgy az iskola tanulóinak fegyelmére, mint az oktató nevelő tevékenységre. Amikor

4 év múlva újra 10 osztályossá vált, iskolánk közösségében az öröm nem volt egyértelműen

kirobbanó. Ebben a tanévben így alakultak az osztálylétszámok: I. A-B:

74, II. A-B-C: 87, III. A-B: 60, IV. A-B-C: 90, V. A-B: 84, VI. A-B-C: 95, VII. A-B:

56, VIII. - 28, I-VIII osztályban összesen 547 tanuló tanult 18 osztályban. A tanév

elején érkezett iskolánkba Ferenczi Károly, aki a II. A. osztályt tanította.

Az 1980-81-es tanévben érte el iskolánk tanulóinak összlétszáma a harmadik

rekordszámot, a 626-ot az I. A-B: 78, a II. A-B: 80, a III. A-B-C: 87, a IV. A-B: 58,

az V. A-B-C: 92, a VI. A-B: 79, A VII. A-B-C: 97, a VIII. A-B: 55 tanuló tanult.

Az osztályok profiljainak megfelelően az iskola asztalos műhelyét lakatos munkák

végzésére alakítják, ahol egyszerre 40 tanulót lehetett foglalkoztatni. Ebben a tanévben

a VIII. A és B. osztályokban a földrajzot Kuti Ilona tanította.

Az 1981-82-es tanévben az osztályok száma megegyezik az előző évivel, míg a

tanulók létszáma 11-el kevesebb. Új tanerők érkeztek az iskolába. A zenét Nagy

Ilona, a gyakorlatot Bereczki Márton, a földrajzot pedig a nyolcadik osztályokban

Sigmirean Cornel tanította. A megyei pionír tanács utasítására végre kellett hajtani

a párt és kormányhatározatot: tömbházak körüli zöldövezetben, az üzemek és

vállalatok udvarain s a nevelő intézmények, ha más lehetőség nincs, a játszótereken

zöldséget kellett termeszteni. Elekes Béla természetrajzszakos tanár és az iskola-

igazgatónő, László Irma leleményességére vallt, hogy területet kerestek az iskola

tőszomszédságában és a „Kis Természetbarátok Köre” megalakításával valójában

hasznos tevékenységet végeztek: amikor más ültette a paradicsompalántákat az ő

Forrás

11

„kis kertészeinek” növényei már rég elvirágoztak. A fóliában saláta, paradicsom,

karfiol, paprika, hagyma és uborka termett.

Az 1982-83-as tanévben az osztályok száma eggyel csökkent, ez azonban a tanulók

létszámában nem különösen észrevehető. Egyelőre még a VII. osztály három

betűvel A-B-C-vel jelzett. Osztálylétszámok: I. A-B: 79, II. A-B: 75, III. A-B: 77, IV.

A-B: 77, V. A-B: 82, VI. - 41, VII. A-B-C: 92, VIII. A-B: 71. Összesen: 594. Ebben a

tanévben a biológia szakterem külön válik.

Az 1983-84-es tanévben, iskolánkban újraindul a kötelező IX. osztály, szembetűnő

azonban az, hogy bármilyen nagyok az osztálylétszámok az 1990-91-es

tanévre megszűnnek a tripla, A-B-C-vel jelöltek, csak A-B-vel jelzett párhuzamos

osztályok működnek. Az I. A-B: 81, II. A-B: 79, a III. A-B: 68, a IV. A-B: 77, V. AB:

74, VI. A-B: 77, a VII. - 41, VIII. A-B: 94, a IX. - 36 tanuló tanult. Összlétszám

I-IX. osztályban 627. A VII. osztály kivételével az I-VIII. osztályokban mindenik

párhuzamos volt, pedig a 41 tanulós létszám két osztályra lett volna jogos.

Jegyzetek

1. Tanévnyitói beszéd 1971. szeptember 15. Fekete Árpád iskolaigazgató.

2. Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola Irattára (továbbiakban: SILÁIL):

Cartea Școlii 1956-1987,

Registru Matricol

, Volumele I-XVI.

3. Tanévnyitói beszéd 1971. Szeptember 15. Fekete Árpád iskolaigazgató.

4. SILÁIL:

Cartea Școlii 1956-1987, Registru Matricol, volumele I-XVI. Situația Cadrelor Didactice.

5. Uo.

6. SILÁIL:

Catalogul Clasei VIII. 1971-72.

7. Tanévnyitói beszéd 1971. Szeptember 15. Fekete Árpád iskolaigazgató. Látszik, hogy

Csoszoginak, az öreg suszternek a varrótű fontosabb munkaeszköz volt apennánál.

8. SILÁIL:

Catalogul Clasei VIII. 1971-72.

9. A továbbiakban az osztálylétszámokra és a tanulókra vonatkozó statisztikai adatokat az

Osztálynaplókból (1971-2011) és az Anyakönyvekből azonosítottam (1959-2012).

10. SILÁIL:

Catalogul Clasei VIII. 1972-73.

11. SILÁIL: Igazgatói látogatási füzet 1973-74-es tanévből.

12. Fekete Árpád történelemtanár feljegyzései. A szerző birtokában.

13. SILÁIL:
Cartea Școlii 1978-79.

Sóvidék

Kulturális Folyóirat

 III. évfolyam 2. szám 2011. December

FEKETE ÁRPÁD

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

II.

Kulcsszavak: S. Illyés Lajos iskola; oktatáspolitika; 1-es számú általános iskola,

1-10 osztályos iskola

A Sóvidék Kulturális Folyóirat III. évfolyama 1. számában (2011. Május) a Sófalvi

Illyés Lajos Általános Iskola elődjéről, az 1956-ban alakult, a Sándor János

villában 15 évig működő egykori Szovátai Fürdőtelepi I-VIII. osztályos Általános

Iskoláról jelent meg 6 oldalas terjedelemben összeállított írásom.

A fenti iskolában uralkodó hangulatra, anélkül hogy ismételném önmagamat,

néhány gondolatban visszatérek. A fürdőtelepi iskolában a nehéz körülmények

ellenére is a tanerők lelkes munkája és hozzáállása, valamint a szülők önzetlen

segítsége révén a telepi iskola a tanulók szeretett otthona volt. A gyermekek szorgalmasan

tanultak, szívesen végezték a rájuk háruló feladatokat. Emlékezetesek

maradtak a sikeres kulturális- és sportrendezvények, a több napos országjáró kirándulások

és pionírexpedíciók. A legfontosabb követelmény azonban a szülők,

a gyermekek és a tanerők tanuláshoz-tanításhoz való hozzáállása volt, melynek

eredményeként nem ismertük sem a lemorzsolódás, sem az igazolatlan hiányzás

fogalmát. A 15 év alatt egyetlen tanuló kivételével (testi fogyatékosság, mozgássérülés)

minden tanulónak sikerült befejeznie a kötelező általános iskolai tanulmányait.

Ezért sajnáltuk a telepi iskola családias hangulatát otthagyni, ugyanakkor

azonban fokozatosan próbáltunk ráhangolódni az új kihívások megoldására. Tudtuk,

hogy új iskola, sok gyermek, nagy létszámú osztályok, tíz osztályos oktatásra

való áttérés, építőtelep utáni rendetlenség, rendezetlen sáros udvar, a műhelygyakorlati

oktatás szakemberekkel való megszervezése nem lesznek könnyen megoldható

feladatok. De hát erőt kellett gyűjteni az új feladatok teljesítéséhez.

A következőkben megpróbálom leírni, hogy miért kellett meghitt, csendes „családias

otthonunkból”, zajos világba költöznünk. Ahhoz, hogy új iskolába költözhessünk

természetesen új épületre volt szükség. Felépítését gazdasági és politikai

okok előzték meg.

A párt- és az államvezetés erőszakos iparosítási politikája s a földművesek életkörülményeinek

ellehetetlenítése, elnéptelenítette az egykori virágzó falvakat. Aki

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

csak tehette elmenekült a szülőföldről, városon keresett megélhetést. A gyors ütemű

erőszakos iparosítás érintette Szovátát is. Az ideköltözöttek a lakosság számbeli

növekedését eredményezték. A falvak lakosságának elnéptelenedéséért, és a

városokba való tömörödésükért az ilyen ütemű iparosítás munkaerőt igényelt, és

azoknak persze lakásra volt szükségük. Elkezdődött az új lakónegyedek építésének

folyamata, és a lakosság tömbházakba való költöztetésének időszaka. Ez a határozat

közvetve a telepi iskolát is érintette.

Érdekes elképzelése, gondolata támadt a hatvanas évek végén és a hetvenes évek

elején az akkori megyei párttitkárnak: a fürdőtelepen az elszállásolási helyek számának

növelése érdekében a villafelelősök, adminisztrátorok és más fürdőtelepi

alkalmazottak lakásait „...át kell adni a vendégeknek, hogy minél több dolgozó jöhessen

üdülni és gyógykezeltetni Szovátára”1

Nehezen „emésztettük meg” a párthatározatot, amely így hangzott: „...a pihenni

jövő és a gyógykezelésre beutalt dolgozók részére növelni kell az elszállásolási felületet,

hogy minél több munkás és dolgozó paraszt nyerhesse vissza egészségét és megújult

erővel foglalja el helyét a munka mezején a szocializmus építése érdekében.”2

A lakfelületet a fürdőtelepen dolgozó munkás- és tisztviselő személyzet tömbházakba

való gyömöszölésével lehetett növelni. Valóban rövid idő alatt látványosan

csökkent a fürdőtelep helyi lakóinak száma. Ezt az is elősegítette, hogy sokan időközben

magánházat építettek a város területén. A fürdőtelepről az alkalmazottak

tömb- és magánházakba való költözésével szembetűnően megváltozott a város

demográfiai összetétele. Így a fürdőtelepen csökkent a gyermeklétszám.3 Erre az

időszakra esett a tízosztályos általános oktatás kötelezővé tétele is. Így vált valójában

szükségessé a lakónegyedek közelében egy új iskola felépítése. Nem új oktatási

intézmény létesült az 1 számú Általános Iskola nevének felvételével, hanem

csak egyszerűen átköltöztetéssel nevet kellett változtatni az egykori Fürdőtelepi 8

osztályos Általános Iskolának, hisz kezdetben név szerint ugyanazok a tanulók és

tanerők maradtak az új iskola örökösei.4 Időközben a IX. és X. osztály is csatlakozott

az I-VIII osztályhoz.

Az állami beruházásból, kisajátított telkeken, típusterv szerint épített iskola a

párthatározat végrehajtásának sürgetésére mindössze egy év alatt elkészült. Akkoriban

az építővállalatok között vállalkozó versenytársakról szó se lehetett. Így

hát az építkezés a Birău Mircea igazgató vezette Maros-megyei Építkezési Tröszt

szovátai részlegére hárult, melynek igazgatója Dénes László mérnök volt, míg csoportfelelőse

Orbán Jenő, munkatelep felelőse pedig Görög Attila. Építőmesterek:

Bandi János és Tóth Miklós. A kőműves csoport vezetője Nagy Albert volt. A belső

szerelési munkálatokat Kajcsa László irányította. A tantermek parkettezését a Karda

János vezette csoport végezte. Az építőtelep szakmai munkálatait Barna János

mérnök koordonálta.5 Az épületanyag nyilvántartása és beépítésének ellenőrzése

Lokodi György építész technikusra hárult.

Abban reménykedtünk, hogy ha már új iskolába költöztetnek, akkor megoldódik

véglegesen a teljes délelőtti oktatás. Az építkezési munkálatok elkezdése

után azonban hamar tudomásunkra jutott, hogy pénzhiányában, csak az épület

fele, egy, a földszint fog elkészülni. (Eredetileg amúgy is az volt a cél- elköltözni

a fürdőtelepről.) Közben tudomásunkra jutott, hogy egy óvodáscsoportot is ránk

fognak ruházni. Így is történt. Három évig nem is szabadultunk meg tőlük. Ez

nehezen volt elviselhető, főleg az ellentétes tanrend miatt. Elkezdődött a kopogtatás,

a kilincselés a párt- és állami szervek vezetőinek ajtaján. A megyei pártbizottság

kultúráért és oktatásért felelős titkára, a megértő és jóindulatú Fodor

Géza közbenjárására sikerült azonban, a Szovátát szimpatizáló Nicolae Vereș első

titkárt segítségadásra bírni, és így felépült teljesen az egész emeletes iskola. Az

iskola bútorzatát a padok kivételével a Nagy Ferenc által vezetett szovátai ILEFOR

bútorgyár készítette. A termelés irányításában Szabó Gyula technikus is derekasan

részt vállalt. A tantermek padokkal való berendezése a marosludasi egység munkaközösségének

eredménye.6

1971 őszén vette használatba az új iskolát az egykori telepi iskola 174 tanulója és

11 tagú tantestülete.7 A tanévkezdésre elkészült, az akkor még nagyon modernnek

és funkcionálisnak tekintett épület. Az avatóünnepségen, a tanévkezdés első

napján szeptember 15-én szertartásos ünnepségen a városi néptanács akkori elnöke

Cotârlan Petru vágta el a bejárati nyitott ajtó közt kifeszített szalagot. Néhány

mondatos magyar nyelven elmondott beszédében természetesen dicsérte a pártot

és a kormányt. Igazgatói tanévnyitói beszédemben először nem az építők becsületes

munkáját köszönhettem meg, hanem hálálkodnom nekem is kellett pártunknak

és kormányunknak azért, hogy „...a szocializmus építésében elért nagyszerű

eredmények egyik objektumát, új oktatási intézményt kaptunk ajándékba...”8

A kiváló tanulmányi feltételek, az ingyenes tankönyvek, jól felszerelt fizika-kémia

laboratórium, a román, magyar, biológia és történelem tanításához a tantestületi

tagok hozzájárulásával helyi erőforrásból készült szaktantermek, tanműhely,

új bútorzat, barátságos világos osztálytermek iskolaközösségünk új részeseiként

közösen örvendhettünk, -szülők, nevelők, tanulók- az új iskolaközpontnak „....

mely egymillió nyolcszázezer lejes beruházásból épült...”9 Tanévnyitói beszédemben

köszönetet mondtam az iskola vezetősége nevében a városi néptanácsnak, az építkezési

vállalatnak, a tanulóknak, tantestületnek és szülőknek, akik hozzásegítettek

az új iskola építésének befejezési munkálatai elvégzéséhez és a költözködéshez. Beszédem

befejező sorai ezek voltak: „Az új iskola felépült. Falai némák. Tőlünk függ,

hogy milyen hangulatot teremtünk benne. Csak az épület adott. A közösséget nekünk

kell kialakítanunk benne. Remélem, az új tanévben iskolánkat hamar otthonunkká

tesszük s így mindnyájunknak közös öröme telik benne.”10

A telepi iskolában megkezdett színvonalas, lelkiismeretes oktató-nevelő tevé-

Forrás

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

kenység folytatódott az új tanintézménybe való költözésünk és berendezkedésünk

után is. Új iskolánk hamar szeretett otthonunkká vált. Ezért azonban nagyon sokat

kellett tennünk úgy az épületen belül, mint azon kívül. Augusztus második felétől,

tehát még a vakációban mindennap közhasznú munkát szerveztünk a szülők, a

tanerők és a tanulók bevonásával.

A nyár közepére elkészült épület augusztus feléig még kongott az ürességtől. A

falak nedvesek voltak. Az ablakokat a tanévkezdésig állandóan nyitva tartottuk. A

biztonságért őrséget szerveztünk. A bútorkészítők szerencsére tudták, hogy szeptember

15-én kezdődik a tanév. Az ILEFOR üzem szovátai részlegének alkalmazottai,

ha szükség volt rá, vállalták a túlórát. Az elkészült termékek idejében történő

gyors helyszínre szállításáért Nagy Ferenc üzemvezetőnek, Szász Imre szállítási

osztály felelősnek és Szabó Gyula technikusnak mondhattunk köszönetet. Szeptember

15-re a szülők és tanulók segítségével a régi iskolából a szükséges tárgyak helyet

kaptak az új iskolában. A szemléltető képeket, a könyvtári könyveket, és egyéb

apróbb tárgyakat a nagyobb tanulók kézben, vagy kosárban hordták át 2 km-es

távolságról. Néhány szükséges nagyobb bútort, asztalokat, padokat, és egyebeket

sikerült átmentenünk az új épületbe. A nem létező fogászati illetve beteggondozói

szoba és könyvtárnak titulált falat engedély nélkül lebontottuk. A tanári szobát az

irodába rendeztük be, igényeinknek megfelelően az épület átadása után rögtön

kisebb átalakításokat végezve. Az így nyert két tantermet be kellett rendeznünk

az anyaépületből hozott iskolapadokkal, asztalokkal, és az ILEFOR-tól ajándékba

adott két táblával, akárcsak a tanműhelyt ahová elhoztuk a régi szerszámokat, és

a munkapadokat is. Itt jegyzem meg, hogy sikerült leltárunkba tartanunk a Sándor

János család görög ión oszloprendes keretben elhelyezkedő gyönyörű velencei

tükrét, amely ma is áll a bejárati ajtó mellett az igazgatói és könyvelői iroda előtt.

A nagyobb tárgyak szállításában segítségünkre volt az ILEFOR üzem lóvontatású

platformos stráfszekere, melynek bakján Fülöp István ült, a Fürdővállalat Molotov

típusú teherautója, és a bútorüzem Steagul Roșu teherszállító gépkocsija is, melyeknek

kormányát Márton Károly, illetve Palkó Albert kezelte. Az iskolapadokat

is, a rögzítő talplécek kivételével, a marosludasi ILEFOR Bútorüzem alkalmazottai

is idejében elszállították. Az osztálytermeket az osztályfőnökök meg kellett töltsék

„politikai tartalommal”, a kötelező díszítési elemekkel (a vezér arcképével, képek

a szocializmus megvalósításainak ipari grandiózus építkezési objektumairól, az

MTSZ-ben elért termelési eredményekről). Közben különös gondot jelentett az

iskola környékének rendezése. A bő talajvíz miatt, kisebb esőzés esetén is bokáig

tapicskolhattunk a sárban, vízben. Az építkezés után rengeteg elterítetlen törmelék

maradt, az épület körül. Az építőanyagot szállító teherautók tengelyig süllyedtek,

feltúrva az amúgyis egyenetlen terepet. Egyszerűen nem lehetett sármentesen közlekedni.

A vállalatokkal, és a szülőkkel való jó kapcsolatainkat az udvar rendbeté10

telére összpontosítottuk. Így is évekbe telt, amíg alapot tudtunk készíteni az udvar

sármentesítésére. Először a lapátokkal és talicskákkal összehordott törmelékeket

és a Fürdővállalattól bontásból származó fél téglákat felhasználva az épület körül a

faltól háromméternyi szélességű „járdát” raktunk. 11

Az első években a rend és tisztaság megőrzésének szándékára utal az, a ma is

érdekesnek tekinthető iskolai határozat, amely szerint a tisztán tartott és vegyszerrel

tükörfényesre takarított parkettre a tanulók az osztályba csak papucsban,

vagy váltócipőben léphettek be. Az udvar járhatóvá tételéhez kedvező lehetőség

adódott: az építkezésben dolgozó segédmunkások szakképesítése céljából tanfolyamot

szervezett a megyei TCM vezetősége. A felkészítőket a munkások szakképesítése

céljából iskolánk földszinti termeiben tartották a munkaidő utáni kora

esti órákban. Akkoriban a tanterem használati bérleti díj fogalma ismeretlen volt.

Köszönetük jeléül a szervezők nagyon kedvező ajánlatot tettek: kavicsot, vízi követ,

és homokot hordtak az udvar használhatóvá tételéhez. Így került több száz

köbméter töltésanyag az udvarra. Elterítésük után a Néptanács Fülöp Sándor

nyolc tonnás hengerrel Kelemen János közbenjárásának köszönhetően évenként

többször is megtaposta, laposította a talajt. Ez lett később az udvar lebetonozásának,

illetve leaszfaltozásának alapja. Az aszfaltozásra az iskolaépítés után néhány

év múlva került sor, Kelemen Jánosnak (néptanácsi technikus), Timbus Ioan Dumitrunak

(iskola tornatanára), Nagy Sándornak (szülői bizottság elnöke), és a parajdi

aszfaltozó állomás (DGD) vezetőjének Lőrincz Ferencnek köszönhetően.12

Az udvar, illetve a sportpálya végleges formájának kialakításához a munkálatokat

2000-ben a székelyudvarhelyi VIADUKT cég végezte a helyi önkormányzat és a

MOBALEX Bútorgyár anyagi hozzájárulásával. Az utóbbi cég vezetője Csizmadia

Bandi Sándor volt.13 A pályaszegő köveket még az első aszfaltozás előtt Tóth

Miklós munkájának köszönhettük. Később az új iskolaműhely és a hátsó bejárat

közötti udvar sártalanítását a Laczkó Alajos és Rózsa Mihály vezette helyi iparhoz

tartozó kőkitermelő egység végezte.14 Az új pálya a harmadik évezred első éveiben

már B-divíziós kézilabda mérkőzések lejátszására is alkalmas volt. Ez az igényes

munkát igazolja. Az újraaszfaltozott sportpályát időközben az országos kézilabda

szövetség akkreditálta. Az öltözők a már átalakított műhelyben kaptak helyet.15

Az iskola épülete funkcionalitásának növelése céljából később is történtek lényeges

módosítások. Miután a hetvenes évek elején az udvar délnyugati részén

felépült az új iskolaműhely, az alapépületben lévő régi tanműhelyt tornateremmé

alakítottuk. Ma ebben a helyiségben közfalemeléssel két osztály elhelyezésére elegendő

tanterem működik. A hetvenes évek elejére felépült új műhely két termében

az akkori tanterv által előírt program megvalósításához szükséges feltételek

minden igényt biztosítottak. Lakatos- és asztalosmunka oktatását szolgálták.16

Az iskolaműhely az első években önfenntartó volt. A kárpitos műhelyben előál-

Forrás

11

lított fekvőhelyek árából nyersanyagot és gépeket vásároltunk. A műhely ésszerű

kihasználására nem csak az 1-es számú iskola tanulói, hanem a központi iskola

oktatómesteri is (Bereczki Antal, Bereczki Márton, Domokos Attila, Fekete Barnabás),

optimális feltételekre leltek. A 89-es változások a gyakorlati oktatás tantervének

megváltozása után az új műhely más rendeltetést is kapott. A nagyobbik

terme tornateremmé alakult. Az épület kibővítésével új öltözők és mosdók, az

emeleten pedig vendégfogadásra is alkalmas szobák kaptak helyet. Ez a változás,

fejlesztés holland segítséggel történt. Így az épület a tornaórák tartásához minden

feltételnek megfelelt. Az épületben a meleg vizet és a fűtést külön központi kazán

biztosítja. Az iskola mögötti városi sportcsarnok felépítésével a sport és tornaórák

tartása a 2007-2008-as tanévtől az új épületben történik. Az egykori tanműhely

tornateremmé való átalakítása után most újból más rendeltetést kapott az épület.

A 2011-2012-es tanévtől az V-ik osztály kellemes otthona lett.

Bár az utóbbi időben a gyermeklétszám stagnál, az egy váltásos oktatási rendszer

megvalósítása érdekében még mindig valós igény van az épület kibővítésére. Erre

történtek már konkrét lépések, ugyanis a polgármesteri hivatal pályázati irodája

elkészített és elkészíttetett egy részletes építési tervet, amely jelenleg a gyulafehérvári

döntőbizottság központjában vár elbírálásra, s az iskola kibővítését lenne hivatott

szolgálni.

A Sófalvi Illyés Lajos Iskola a higiéniai igényeket kielégítő feltételeivel, esztétikai

arculatával, az osztály és szaktantermek berendezésével az informatikai kabinet

rendeltetésével, a mellékhelyiségek főépülethez illő kényelmével, a tiszta és rendezett

iskolaudvar szüneteken pihenésre, játékra alkalmas feltételeivel a számtalan

könyvtári könyvolvasási lehetőségével, az oktatás-nevelés minden anyagi és infrastrukturális

követelményét teljesíti. Csak legyen erő és energia a legfontosabb

feladat, a tanítás-tanulás gyakorlatba vitelének végrehajtásához, mindennapi megvalósításához.

Mint láthattuk, az iskola három épülete (Sándor János Villa, mai központi épület,

volt műhely) története során 55 éven át figyelemre méltó átalakítások történtek,

valamennyi az oktatás eredményes fejlesztését szolgálta. Az utóbbi tíz éves

időszakban megvalósított infrastrukturális átalakítás-fejlesztés azonban minden

eddigit felülmúlt. Ezért a sok fejlesztésért, átalakításért, modernizálásért az iskola

jelenlegi vezetőségét dicséret illeti. A Sófalvi Illyés Lajos Iskola tanulóit mivel minden

feltétel biztosított, ez arra kell késztesse, hogy magukévá tegyék, és büszkén

vallhassák Szemlér Ferenc sorait: „Ha kérdezik: hol indultál utadnak? Ezt az iskolát

nevezd meg itt!”17

Mire ezek a sorok megjelennek, addigra befejeződik az iskola vezetőtanácsa által

nyert pénzösszeg befektetéséből az iskola épületének teljes külső szigetelése.

A 2005-2006-os tanévtől, a 2006. június 15-én a Sófalvi Illyés Lajos nevet felvevő

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

12

Általános Iskolához csatolták a két szakadáti tanintézményt, az óvodát és iskolát, a

felső-szakadáti kihelyezett részleggel együtt, amely azóta megszűnt.

Az iskolarendszerben további jelentős változások történtek. A városi tanács

116/2011. február 18-ai javaslata és a Megyei Tanfelügyelőség 292/2011. március

17-ei határozata alapján, ugyanis a 2011/2012-es tanévtől az S. Illyés Lajos iskola

nemcsak jogi személyiséggel rendelkező intézmény lett, hanem gazdasági és pénzügyi

központtá vált, magába foglalva a 2-es számú napközi, és a 3-as számú óvoda

iskoláskor előtti egységeit is.18

Az igényes infrastruktúra fokozatos, lépésről lépésre való megteremtésével

párhuzamosan már az első tanítási naptól a tanulók legfontosabb kötelességét, a

tanulást kellett biztosítani. Az oktatásban már az eddigiekben elért eredmények

bizonyították, hogy lehet alapozni továbbra is a tanítók, tanárok lelkiismeretes

munkájára, hivatástudatára. Mindannyian tudták, hogy milyen feladat hárul az iskolára.

Elkötelezetten vallották Apáczai Csere János, a kolozsvári iskolához száműzött

tudós beköszöntő beszédének gondolatát: „Az iskolára olyan nagy szükség

van és olyan sokféle a haszon, mely az iskolából származik, hogy vaknak, sőt, érzéketlennek

kell lennie annak aki ezt magától föl nem fogja, be nem látja.”19

Jegyzetek

1.Határozati javaslat (Proiect de hotărîre) 1969. Október, Pártgyűlés

2.Jelentés a fenti pártgyűlésen.

3.Feljegyzés igazgatói füzetemből: „1971. szeptember 19-én a telepről, a városi autóbuszról csak 48

tanuló szállt le.”

4.Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola Irattára (Továbbiakban lásd: SILÁIL): Osztálynaplók az 1971-

1972-es tanévből.

5.Feljegyzéseim igazgatói füzetemből. Az adatokat összevetettem Lokodi György építész technikus

sal.

6.SILÁIL: Osztálynaplók az 1971-72-es tanévből. Feljegyzéseimet összevetettem Bereczki Mihály

asztalosmester visszaemlékezésével.

7.Tanévnyitói beszéd, az iskola avatásán hangzott el, Fekete Árpád igazgató 1971. szeptember 15.

8.Tanévnyitói beszéd, az iskola avatásán hangzott el, Fekete Árpád igazgató 1971. szeptember 15.

9.Tanévnyitói beszéd, az iskola avatásán hangzott el, Fekete Árpád igazgató 1971. szeptember 15.

10.Tanévnyitói beszéd az iskola avatásán hangzott el, Fekete Árpád igazgató 1971. szeptember 15.

11.Fekete Árpád iskolaigazgató feljegyzései.

12.Magyari József a DGD aszfaltozó állomás raktárfelelősének tájékoztatója.

13.Fekete Árpád Zsombor a MOBALEX Üzem könyvelőjének tájékoztatója.

14.László Irma iskolaigazgató, Bodor József, Bodor Mária, Keresztesi Attila és Kulcsár János tájé

koztatója.

15.Kovács Rozália iskolaigazgatónak és Fekete Árpád Zsombor a Kézilabda szakosztály elnökének

tájékoztatója.

 Sóvidék

Kulturális Folyóirat

III. évfolyam 1. szám 2011. Május

FEKETE ÁRPÁD

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

I.

Kulcsszavak: S. Illyés Lajos iskola; oktatáspolitika; fürdőtelepi iskola

A szovátai oktató- nevelő intézmények sorában a mai Sófalvi Illés Lajos nevét viselő iskola az elődje életkorát is beleszámítva (15 plusz 40 év) a legfiatalabb isko­lának tekinthető. A mindössze 5 és fél évtizednyi múltra visszatekintő intézmény fontos szerepet játszott a magyarul való tanulásban: „Gyermekeknek, serdülőknek rendszeres oktatását nyújtó intézmény”.2 Mind a tanítók, mind a tanárok elköte­lezettként vállalták és teljesítették ezt a nemes feladatot, nyíltan vállalva Orbán Balázsnak az intelmét: ”Mindnyájunknak kötelességünk- hacsak egy homokszemet is- odavetni a nemzeti műveltségünk pompás épületéhez”. 3

Előzőleg az iskola történetével kapcsolatos néhány kerek évfordulóra hívom fel az olvasó figyelmét, amelyekre a következő évszámokból tudunk következtetni: -1956: a fürdőtelepi iskola alapításának éve (55 évvel ezelőtt), - 1956-tól 1971-ig tanítottunk az „anyaiskolában” (15 esztendőt), - 1971-ben épült az előbbi intéz­mény utóda (először I. számú Általános Iskola névre keresztelt, a mai Sófalvi Illyés Lajos nevét felvevő intézmény), - 1971-ben, pontosan 40 évvel ezelőtt kezdődő oktató- nevelő tevékenység az új iskolaépületben, - 2006. június 15-én, 5 évvel ezelőtt tartottuk a jelenlegi iskola névadó ünnepségét.

Akkor, amikor az 1956-ban megalakult fürdőtelepi anyaiskola, amelynek épüle­tét a Kis-Küküllő vármegyei főispán és székelyföldi kormánybiztos, Sándor János által helyi kőművesek és ácsok révén elmúlt századunk elején épített villa 1956- ban részben oktatási intézménnyé vált, remélni se merte volna senki, hogy majd háromnegyed emberöltői idő után, pontosan ötven év múlva az épületutód felve­heti a Szováta-felső modern fürdő alapítójának a nevét. A második világháborút követően a telepi villák államosítása után az állami intézmények alkalmazottaiként sok helyi és a környékről ideköltöző család kapott a fürdőtelepen lakást és tisztes megélhetést biztosító munkahelyet. Mind a gyermekek, mind a szülők iskolához való viszonyulása pozitív volt. A pontos iskolába járással és a rendszeres tanulással magyarázható, hogy az iskola története során minimális volt az osztályismétlődé­sek és a lemorzsolódások száma.

Mivel tömegközlekedési eszköz akkoriban még nem volt,5 a gyermekeknek a nagy távolságok miatt igen nehéz volt a faluba járni iskolába. Szükségessé vált egy új, négy osztályos, az úgynevezett „telepi” iskola létrehozása. Iskolaépület­nek az akkori Néptanács kévés főből álló vezetősége a Sándor János villát sze­melte ki. Az iskola alapítására vonatkozó első adat6 azt igazolja, hogy a kisok­tatási intézmény az 1956-57-es tanévben alakult meg az említett épületben, az akkori Ady Endre utca 108. szám alatt. A tanításra átadott egyetlen tanterem az épület észak-keleti részén levő udvar felőli, földszinti helységében történt két-két részben osztott osztállyal délelőtti és délutáni váltásban. Az osztályon kívül az épületben akkor két család is lakott és itt volt az élelmiszer üzletek raktára is. Az iskola megalakulásától kezdve I-IV osztályos volt, Fürdőtelepi Iskola néven működött. Az iskolakezdés előtt összeírt tanulók mindenike beiratkozott az első vagy az addigi végzettsége, illetve korának megfelelő felsőbb osztályba.

Az iskola alapításának évében az első osztályba beiratkozott tanulóból 15 vé­gezte el sikeresen a tanévet, de javítóosztály után felsőbb osztályba léphetett. A második osztályban 15 tanulóból 14 nyert átmenő osztályzatot, de követke­ző tanévben negyedik osztályba már 19-en jártak, tehát ők is felsőbb osztályba léphettek. Az iskola alapításának első évében a negyedik osztályba 9 tanuló irat­kozott be, mindenki sikeresen fejezte be a tanévet. Az első évben a tanulók ösz-szlétszáma 57. A statisztikai adatok bizonysága szerint a gyermeklétszám évről évre állandóan növekedett. Megalakulásakor az iskola két tanerős volt: Nemes Sándor-igazgató és tanító, Nemes Aranka tanítónő. Az altiszti szolgálatot Drágos Irén végezte fél normával.

Az 1957-58-as tanévében az osztály létszámok így alakultak: I-19, II-15, III-18, IV-14, összesen 66. „Két tanteremben tanítottunk. Az egyiket az Alimentaratól kap­tuk kölcsön. Délelőtt a II.- III. és IV. osztályok, du. az I. osztály”.7 Nem volt könnyű megoldani a két tanerőnek az egész napi foglalkoztatást. Az 1958-59-es tanévben, az iskolában az oktatást három tanerő végezte. Lukács Irén tanítónőt nevezték ki, aki a negyedik osztályt tanította. Érdemes követni az osztály létszámok látványos növekedését: I-20, II-17, III-16, IV-19, összesen 72. Az 1959-60-as tanévben a tanítás az év elején két tanteremben, év végén hármadik tanterem birtokába ju­tottak. A tanulók összlétszáma 76-ra nőtt osztályonkénti létszámok: I-24, II-20, III-14, IV-18. Nemes Sándor igazgató, tanító, Nemes Aranka és Lukács Irén az emeleten kettő a földszinten egy tanteremben tanítottak. Az 1960-61-es tanévében a tanulólétszám azonos, 76. Osztályonként: I-18, II-25, III-20, IV-13. Az Iskola Tulajdona rovatban és az Osztályok Számát jelzőben az igazgató a következő mon­datokat jegyezte be: „Az iskola a Néptanácshoz tartozó (Sándor János villában) mű­ködött, Ady Endre 108. szám alatt. Ez nem iskola célra lett építve.” Nemes Sándor igazgató-tanító a II-IV. osztályt, Nemes Aranka I. osztályt, Lukács Irén II. osztályt tanította.

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

Az 1961-62-es tanévben az iskola már hat osztállyal működött. A Fürdőtelepi la­kosság számának látványos növekedésével megnőtt a gyermeklétszám is. Az egy­kori Alsó-telepen lakó tanulókat a Fürdőtelepi iskolába irányították. Így a tanulók létszáma egyből megduplázódott. Összesen már 155 tanuló járt iskolába. Osztály­létszámok megoszlása: I-29, II-20, III-23, IV-20, V-28, VI-35. Az első az ötödik és a hatodik osztályokban már megfigyelhető a „túlnépesedés”. ”A magán lakókat kiköltöztették és az épületet átalakították, betonozták a padlózatot. Az épület szu­terénjében még mindig az Alimentara raktára maradt. 1962 tavaszán a lépcsőház megcsúszott. Az épület nagyon megrongálódott. Az átalakítás után az épületben lett 5 tanterem, 1 tanácskozó, 1 irodahelység és a földszinten két átalakított pincehelység. Az épület megjavításra vár. Tanítottak Nemes Aranka, Nemes Sándor, Lukács Irén, Berkeczy György és Kovács Anna tanárok”.8

A múlt század ötvenes éveinek végétől a párt és a kormány utasítására a Tan­ügyminisztérium a tantervbe kötelezővé tette a műhelygyakorlatok bevezetését. A fürdőtelepi iskolában „az iskolaműhely berendezésére a földszinten a helyiség, vagyis a szuterén megvolt, a felszerelés hiányában nem tudtuk beállítani a műhelyt” írja az igazgató.9 Az egész épület ettől a tanévtől a Néptanács tulajdonába került. Az épület állagának a megőrzéséért a tanács a lépcső felőli részt beton oszlopokkal erősítette meg 1962 tavaszán. Az iskola tanterem számának növelésére egyre in­kább nagy szükség volt, mert az intézményben „Az 1961-62-es tanévtől már V-VI. osztály is működött”.10 1961. december 15-től Dósa Márta, mint iskola tikár mű­ködött fél normás fizetéssel. Az altiszt egész normával fizetett alkalmazottá vált. A gyermek létszám rohamosan megnőtt 76-ról 155 re.

Nemes Sándor iskolaigazgató keményen megharcolt minden egyes új tantere­mért, mert az épületben két fontos tisztséget betöltő személy lakott. A Népta­nácshoz küldött átiratában következőket írja: „Iskolánk az emeleten működik két tanteremben, ebből is csak egyik azaz az út felöli a mienk, a másik az alimentaraé, tekintettel arra, hogy az utóbbi időben két család kiköltözött a földszintről, az eme­leten lévőt kérjük az iskola részére, a szemléltető eszközök és az iroda részére”.11 Ké­rését persze elutasították azzal az indokkal, hogy a kevés szemléltető eszközt egy szekrényben, az osztályban is lehet tárolni. Az átiratból az is kiderül, hogy milyen szegényes volt az iskola felszereltsége.

„A kezdeti körülmények nagyon mostohák voltak: egy majdnem üres terem, né­hány kiselejtezett kölcsön iskolapad szerepel a leltárkönyvben. Egy feketére festett asztallap helyettesítette a táblát.”12 Az 1962-63-as tanévben már végzős osztály is van mivel az iskola hét osztályossá vált. Az öt tanteremben 184 tanuló van. Osz­tályonként így oszlanak meg: I-29, II-24, III-18, IV-27, V-26, VI-27, VII-33. „Két osztály az épület emeleti és három a földszinti részen működik. Az alagsorban si­került berendezni egy lakatos műhelyt húsz tanuló részére a tanerők által készített

Forrás

munkapadokkal Nemes Sándor, Berkeczy György, Bíró Pál és Veress Gáspár jóvol­tából.” Az 1963-64-es tanévben hiába nőtt az osztályok létszáma, az iskola titkári állását megszüntették. Ebben a tanévben 175 tanuló járt iskolába következő osztá­lyonkénti megoszlással: I-28, II-28, III-24, IV-23, V-23, VI-26, VII-23. Megjegy­zendő, hogy az iskola címe mivel az utca nevét megváltoztatták a Trandafirilor ( Rózsák) 90. szám alá „költözött”.

Az igazgató és a tanerők hozzáállása révén „az iskola műhelyben famunkát is lehetett végezni.”13 Az 1964-65-ös tanévtől az oktatás színvonalának emeléséhez változott az infrastruktúra is. Megkövetelte ezt az oktatás nyolc osztályosra való fejlesztése. Az osztálylétszám növekedés következtében az iskolába már 185 tanuló járt, osz­tályonként a következő eloszlásban: I-21, II-29, III-25, IV-24, V-18, VI-22, VII-24, VIII-22. Egy tantermet tornateremként használtak, amelynek berendezése elég szegényes volt. Tornaszőnyeget szereztek és néhány gyógylabdával is rendelkez­tek. Az oktatás két váltásban történt, „a műhelyben 3 gyalupad plusz a tanerők által készített munkapad van a famunkához és két pad a lakatosmunkához 15 satuval.”

Az 1965-66-os tanévben az iskola birtokolja az egész épületet, a Marosvásárhelyi Élelmiszer Központ szovátai részlege már csak egy alagsori raktérrészleget hasz­nál, de nem tulajdonos minőségben. Az I-VII. osztályban összesen 181 tanuló van, a következő megoszlásban: I-24, II-23, III-25, IV-23, V-23, VI-18, VII-21, VIII-24. Ebben a tanévben az udvar nagyobbítására és a környezet szebbé tételére irányították a figyelmet.14 1966-67 es tanévben 178 tanuló jár iskolába, osztályok létszáma: I-23, II-20, III-23, IV-27, V-21, VI-24, VII-19, VIII-29. Nő a szakképzett tanerők száma.

A szép stílusú villa állaga egyre tovább romlott. A tetőszerkezet megrongálódott, a cserepek a fagytól és az időjárás viszonytagságaitól megrepedeztek egy részük eltörött, az egyik tanterem mennyezetétt 1968-ban tartógerendákkal kellett alá­támasztani. A Néptanácshoz küldött átiratból kiderül hogy többszöri kérés után küldték csak László Árpádot és Madaras Bélát a mennyezet alátámasztására. A szakadáti iskola tetőszerkezetének javításából kapott selejtes cseréppel próbálták megjavítani a födémet. 1967-68-as tanévében új tanerők és új iskolaigazgató ér­kezett. Majdnem teljesen megvalósult a délelőtti oktatás, hisz csak 4 hétig szept­ember 30-ig és május 31 után kellett két osztálynak délután járnia. A fél normás titkári állási teendőket Bokor Anna végezte.

Az osztálylétszámok az utóbbi évek átlagát igazolják, összesen 177 tanuló, a kö­vetkező eloszlással: I-21, II-23, III-20, IV-24, V-28, VI-22, VII-22, VIII-27. A für­dővállalat hathatós segítséget nyújtott továbbra is az oktatási intézménynek. Bíró István, a Fürdővállalat igazgatója hozzásegített ahhoz, hogy az osztályok bővítése után se kelljen két váltásban működnie. A téli idényben két nagyobb termet biz­tosított a Knopp vagy az iskolával szembeni villákban, hogy megvalósíthassuk a

A Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola története

teljes délelőtti oktatást. Az 1967-es tanév kezdetén a tantermek számát hatra nö­veltük, mert új tantermet alakítottunk ki egy addig használhatatlan nyitott terasz beépítésével. A fürdővállalat technikai osztályának és a marosvásárhelyi tröszt alegysége segítségével beépített tantermet alakítottunk ki. A fürdővállalat igazga­tóján kívül segítségünkre voltak: Gönczi Béla, Tănăsescu Ilie, Orbán Jenő, Nagy Albert, Kénesi Lajos és József technikusok, illetve munkások. „A szovátai iskolák mindvégig tanterem hiánnyal küzdöttek. 1967 őszén a teremhiány enyhítésére a te­lepi iskola épületében, a Sándor János villában egy nyitott terasz beépítésével egy újabb tantermet hozott létre, Fekete Árpád igazgató, amely a szülők, tanítók közös munkájával készült el”15.

Az 1968-69-es tanévben a nyolc osztályban következő osztály létszámok voltak: I-25, II-20, III-24, IV-20, V-22, VI-27, VII-22, VIII-21. Az iskolatitkári teendőket Nagy Ilona végezte. 1969-70-ben 174 tanuló tanult az iskolában: I-24, II-24, III- 20, IV-22, V-17, VI-20, VII-26, VIII-21. Az 1970-71-es tanév tulajdonképpen az utolsó iskolai év volt. Osztálylétszám: I-21, II-26, III-22, IV-20, V-26, VI-17, VII- 17, VIII-27, összesen 176. Ebben a tanévben újra megszűnt a tikári állás az irodai teendőket Bíró Pál vállalta kiegészítő fizetéssel majdnem jelképes összegért. Emlé­kezetesek maradnak a sport és kulturális rendezvények, a többnapos országjáró ki­rándulások és pionír expedíciók. A Simon Éva által vezetett énekkar, a Fekete Edit által betanított sálgyakorlattal végzett sportgimnasztikai bemutatók a Demeter Piroska által irányított táncok, a Berkeczy György által megkezdett majd Fekete Árpád által folytatott kirándulások és pionír expedíciók, a minden évben megtar­tott karneválok feledhetetlen élményként maradtak a tanulók emlékezetében. Az évzárók alakalmával az osztálytanítók és a Bíró Pál által irányított sport bemutatók művészeti sikerek szempontjából is nagyra értékelendők voltak.

A fentebb említett tanerők Nemes Sándor, Nemes Aranka, Lukács Irén, Kovács Anna, Veress Gáspár, Bíró Pál tanerőkön kívül Lajos Éva, Kelemen Éva, Simon Éva, Koszta Márton Berta, Lengyel Rozália, Demeter Piroska, Demeter Etelka, Fe­kete Edit, Lengyel Katalin, Fekete Árpád alkották a telepi iskola megindító majd megtartó tantestületének összekötő erejét. Az új iskolába történő átköltözéskor nem kellett új munkaközösséget kialakítani, a régieket átnevelni, mert a tantestü­let is és a tanulók is ugyan azok a személyek voltak, akik őshonosként az egykori telepi iskolából költöztek új, nagyon hamar megszeretett otthonukba, kellemes régi-új munkahelyükre.

Forrás

10

Jegyzetek

1. 1972-73-as tanévben létezett egy tíz tanulóból álló román osztály. Szakadátból, Köhérből,

Szovátáról.

2. Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai kiadó, Budapest, 1972. 604.

3. Balás Árpád (szerk.): Maros megye útikönyv. Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999. 5.