„Az én lovam kese,
         kezdődik a mese”

 

 

 2012 májusában vettük át a Meseszer stafétát a Körtvélyfájai Általános Iskolától, hogy az Egri Bródy Sándor Gyermekkönyvtár által kigondolt játék az S. Illyés Lajos Iskolában is elkezdhesse útját. A Meseszer elnevezésű „mese stafétát” 2009 novemberében az Egri Megyei és Városi Könyvtár indította el útjára, hogy bejárja a magyarok lakta vidékeket. A kezdeményezés célja az volt, hogy újra odafigyeljünk népmeséinkre, amelyek valamikor szájhagyomány útján terjedtek nemzedékről nemzedékre.

A Meseszer stafétájának 2013. február végéig adott otthont iskolánk. Ebben az időszakban „ A mesepogácsával teli világjáró nagytarisznya” néven megújítottuk a mesét mondó tevékenységeinket, egy többfordulós anyanyelvi vetélkedőt szerveztünk, ahol teret kapott a népmese szájról- szájra történő átadása és feldolgozása. Iskolánk identitástudatának erősítésében és a hagyományaink megőrzésében fontosnak láttuk, hogy a mesemondás ősi szertartásával, a gyermekeink felszereljék magukat mindazzal, amit a mesékből megszerezhetnek: „emberséggel, kitartással, türelemmel.”

A II.- IV. osztályos mesét kedvelő gyerekek öttagú csapatokban jelentkezhettek az erőpróbákra. A vetélkedő első három fordulójában egy adott népmesével kellett megismerkedniük és kiegészíteniük mesekezdő- illetve záró mondatokkal, népmesei fordulatokkal, párbeszéddel. Mivel feladatunk az élőszó szerint történő mesemondás, alkalmainkon a gyerekek önálló, „fejből való”mesélését szorgalmaztuk, megerősítve őket abban a tudatban, hogy mindenki tud mesélni, ha van mondanivalója és kellő hallgatósága. Együttléteinken a csapatok kooperációs készségét is erősítettük, hiszen az együtt megvitatott mesékhez kapcsolt kérdések és a közös kézművesség hozzájárult a csapatkohézióhoz.

A program különleges rendezvénye a Mesemaraton volt, először megszervezve az S. Illyés Lajos Iskolában. Az 5 óra 18 percig tartó mesés maratonon óvodások és kisiskolások vettek részt, mesélők és hallgatók egyaránt. Öröm volt hallgatni a furfangos és varázslatos meséket a kipirult arcú, lelkes kis mesemondók szájából, akik történeteikkel egy varázslatos világba röpítették a hallgatóságot. Ezúttal mondanánk köszönetet a 3-as számú Óvoda pedagógusainak, a Waldorf csoportos óvónéniknek és az S. Illyés Lajos Iskola összes mesemondóinak, hogy segítségükkel ennyire hosszúra nyújthattuk a meséink láncát.

            A vetélkedő negyedik fordulója és egyben a döntője 2013. február 25-én került megrendezésre népmeséhez illő keretek között. Ekkor volt alkalmuk a résztvevő csapatoknak, hogy bebizonyítsák a mesélésre való rátermettségüket és láthatóvá váljék több hónapos munkájuk beérett gyümölcse. Míg a népmesék hősei három próba kiállásával bizonyítják valamilyen nemes jutalom elnyerésére való rátermettségüket, a mi kis mesélőink hét játékos próbán kellett bizonyságot tegyenek mesélői képességről és jártasságról, leleményességről, kreativitásról, gyorsaságról és nem utolsó sorban együttműködésről. Mindezt sikerült egy olyan nagyszerű mesei keretbe belefoglalni, mely felejthetetlen élményt nyújtott a résztvevő gyerekeknek és pedagógusoknak egyaránt.A hetedik próba végére pedig megérkezett a Meseszer nevű szegény legény Eger városából. Hosszú utat tett meg, hogy megajándékozhasson minden gyereket egy-egy, az eddig megismert meséket jelképező, hamuban sült mesepogácsával valamint mesetarisznyával, amibe ezután is gyűjthessék szebbnél szebb népmeséinket. Végezetül minden csapat nyertesként került ki, hisz bátor királyfi módjára teljesítették a kitűzött hét próbát és jól megérdemelt jutalmakkal térhettek haza. 

 

                                                           

A fél évig tartó rendezvénysorozat végéhez érkeztünk azon a napon, amikor staféta átadó ünnepségünket tartottuk. Február 28-án, a Szovátai Városháza Dísztermében ünnepélyes keretek közt sor került a Meseszer staféta átadására a két meghívott iskolának: a Nyárádszeredai Általános Iskola és a Kibédi Mátyus István Általános Iskola küldöttségének. Ünnepi műsorunk egy fonós jelenetet foglalt magában, ahol helyet kapott a népi muzsika, sóvidéki játékok, tánc és természetesen a népmese is. A Szovátai Népi Játszóház tagjai a kis mesélőkkel, színjátszókkal együtt újra közénk hozták a régmúlt időket, ahol a fonó az együttlét, az egymásra figyelés színhelye volt. A fonós jelenet után a Meseszer tevékenységsorozatának az összefoglaló bemutatására került sor, amelyet Angi Noémi tanítónő tartott. Az ünnepélyes alkalom végén a faragott Meseszer stafétát, valamint a mesetarisznyát újabb útnak indítottuk, hogy bármerre halad, gyűjtögesse a meséket, népi kultúránk kincseit.

Ahogy az Egri Könyvtár kérte játékra hívogató felkérésében, kívánjuk a továbbiakban minden intézménynek, közösségnek, hogy „ se szeri, se száma ne legyen a mesemondásnak, hogy szépszerével rendesen összegyűljünk mesélni, mesét hallgatni, csak úgy jól érezni magunkat. Hogy a mese legyen fűszere életünknek, gyógyszere rosszkedvünknek, ékszere nyelvünknek. Hogy népmeséink hatalmas fészerében mindenki szert tehessen a maga szerére, amivel szertelenségeit csillapíthatja, netán amin elméjét tornáztathatja. Szaporodjanak hát a MESESZERű alkalmak kényszer nélkül szerről szerre, dombról dombra térben és időben egyaránt, legyen ebben játékostársunk felnőtt és gyermek, asszony és ember, jószerével mindenki, akinek kedve van hozzá.”

„Három libagége, 

Itt a mese vége.”

Angi Noémi és Király Katalin